Jegyvásárlás


Program


Prokofjev / Csajkovszkij - Concerto Budapest 23/24 G1

Prokofjev / Csajkovszkij - Concerto Budapest 23/24 G1

MŰSOR:
Prokofjev: Rómeó és Júlia szvit – részletek, op. 64
Prokofjev: 3. (C-dúr) zongoraverseny, op. 26
Csajkovszkij: Manfréd-szimfónia, op. 58

Fejérvári Zoltán zongora
Concerto Budapest
Vezényel: Mihail Pletnyov

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Last event date: Sunday, February 18 2024 7:30PM

Az orosz zenetörténet két óriásának művei alkotják e koncert programját, a főszerep pedig két olyan muzsikusnak jut majd a Zeneakadémia pódiumán, aki művészete révén akár egymagában szerepelve is ünneppé avatna bármely hangversenyt: az ezúttal vezénylő Mihail Pletnyov és a zongorista Fejérvári Zoltán. Az első részt Prokofjev-zenék alkotják: a balettszínpadon és koncertteremben egyaránt lenyűgöző Rómeó és Júlia néhány tétele, valamint a komponista öt billentyűs versenyműve közül a talán legnépszerűbb, az 1921-ben befejezett 3. zongoraverseny. Olyan szólistát igényel ez a mű, aki mindenestől ura a hangszerének, képes vad nyerseséggel, szarkasztikus humorral és éppígy lágy kifinomultsággal, a kamarazenei effektusok iránt is fogékonyan játszani – és Fejérvári Zoltán vitán felül éppen ilyen zongorista. A szünetet követően mondhatni Lord Byron Faustja idéződik majd elénk, hiszen akár így is nevezhetnénk és jellemezhetnénk az angol poéta drámai költeményének (anti)hősét, Manfrédot, akinek egyszerre emberfeletti és bűnök emlékétől gyötört, nyughatatlan alakja köré Csajkovszkij 1885 májusa és szeptembere között programszimfóniát komponált.

Our offer


A történet a nyomorúságos sorsú, de páratlanul nemes szívű csavargó és egy utcára kitett, árva gyermek találkozásáról szól. A gyermeket, azaz a kölyköt a csavargó saját fiaként neveli fel, ám a két különböző ember közös élete korántsem konfliktusmentes – rengeteg vicces, csacska helyzetet szül.

Egy olasz városka főterén eltörik egy lány legyezőjét. Aki eltörte, kétségbeesetten igyekszik pótolni. Mi nevetnivaló van ezen? Nos, ebből az egyszerű helyzetből az olasz reneszánsz egyik legnagyobb, máig érvényes komédiája kerekedik ki. A kalandos sorsú legyező kálváriáját követve a szereplők gyarlóságain, hazugságain, zűrzavaros életén nevetünk. Ráadásul ebben a varázslatos és csavaros vígjátékban a túlfinomult urakat ugyanazok a színészek játsszák, akik a szegény és szabadszájú prolikat, pillanatok alatt váltva át egyik figurából a másikba. És, ahogy az már lenni szokott, olykor mindkét szerepükből kiesnek.

Az este egyedülálló módon ötvözi a nosztalgia erejét és az újragondolás izgalmát.