A Pásztormúzeum épülete eredetileg szekérállásként funkcionált, ahol megpihentek a pusztán átutazók és a vásárokra érkezők. A kiállítás élethű bábuk, élőképek, vetítések, hanganyagok segítségével mutatja be a 19-20. század fordulóján a Hortobágyra.
Pásztormúzeumi nyitvatartás:
március 12-31., április: 10.00 – 16.00, hétfőn zárva
május, június: 9.00 – 17.00, hétfőn zárva
július, augusztus: 9.00-18.00, hétfőn zárva
szeptember: 9.00 – 17.00, hétfőn zárva
október, november: 10.00 – 16.00, hétfőn zárva
december 1.-március 11.: zárva
A pásztormúzeumi belépőjeggyel külön díj megfizetése nélkül látogatható a 3D mozi és a következő kiállítások: a Körszín, a Hortobágyi csárda kiállítása.
A múzeumról:
A múzeum épületét a 18. század végén emelték. Eredetileg szekérállásként működött, ahol megpihenhettek a fogatolt jószágok, a pusztán átutazók és a vásárokra érkezők.
A kiállításban bepillanthatunk a kontyos kunyhó belsejébe, a pásztorszállás életképében szemügyre vehetjük a jellegzetes hortobágyi pásztorviseletet. A bő szárú nadrág és a borjúszájú ing jól szellőzött, s a naptól is védte viselőjét. A széles karimájú kalap az eső és a nap ellen, a rackajuh bőréből készült bunda pedig az eső és a hideg ellen nyújtott védelmet.
A főzés a tanyás dolga volt, s mindig a kunyhó vagy a vasaló környékén zajlott.
A hétköznapokat pásztorrend szabályozta. A legeltetésre kiadott jószágokért a számadó felelt, aki mellett több bojtár, no meg a betanuló kisbojtár dolgozott. A szállást a tanyás tartotta rendben. A legeltetési időszak hagyományosan a Szent György napi kihajtással kezdődött és a késő őszi behajtással fejeződött be.
A vásári jelenetben az egykori Hídi vásárok hangulata elevenedik meg. Megismerkedhetünk a cifraszűrrel és annak tájegységi jellemzőivel, valamint a pásztorok maguk készítette használati tárgyaival.
Az ősi puszta vadvilágát bemutató Hortobágyi Vadaspark lakói között láthatók az ember megjelenése…
Hogyan üzemel az ország legnagyobb magyar képzőművészeti gyűjteménye? Melyik volt eddigi történetének leglátogatottabb…
