KELEMEN BARNABÁS ÉS AZ ANIMA MUSICAE
Kelemen Barnabás és az Anima Musicae
Mi kapcsolja össze Grieg, Hartmann és Mozart műveit? Az élő hagyomány. A bécsi klasszika üstökös óriása, Mozart egyik leghíresebb – Jupiter nevét viselő – szimfóniájában Michael Haydn ellenpontozó művészetét, avagy gregorián dallamtöredékeket idézve koronázza meg 1788-ban fenséges zenéjével a szimfónia műfaját. A romantikus norvég komponista, Grieg 1884-ben megírja békés, nosztalgikus szvitjét nemzeti költőjük, Holberg születésének bicentenáriumára, ezzel a neoklasszikus stílusirányzatnak előhírnökévé válik. Ugyanennek a visszatekintésnek követe Hartmann: 1935-ben írja szívbemarkoló neoklasszikus hegedűversenyét, amely az elkerülhetetlen jövőképtől riad vissza a háború előtti Németországban. Az összekapcsolódó európai zenetörténet letéte ez, amelynek mi is máig részesei vagyunk. A koncerten szólistaként és hangversenymesterként közreműködik Kelemen Barnabás hegedűművész, aki briliáns technikájával és vibráló, szenvedélyes játékával hódította meg a világ legnevesebb koncerttermeit. Sokoldalú és nyitott egyéniségként kiváló szólista és kamarazenész, fesztiválok művészeti vezetője és neves intézmények pedagógusa, néhány éve pedig karmesterként is tevékenykedik. Munkáját számos rangos elismeréssel, többek között Kossuth-díjjal jutalmazták.
Műsor:
Edward Grieg: Holberg szvit
Karl Amadeus Hartmann: Concerto funebre
-szünet-
Wolfgang Amadeus Mozart: Jupiter szimfónia
Közreműködik: Kelemen Barnabás – hegedű,
művészeti vezető: G. Horváth László
Jó érzés azt képzelni, hogy ezt a történetet a görögök is ilyen vérfagyasztó kriminek élték meg Szophoklész idején, ami pont…
Huszonhárom évesen kezdte pályafutását, azóta több mint hatezer fellépésen van túl itthon és húsz országban összesen, 52 albumot, 10 könyvet…
