Jegyvásárlás


Program


Aktuális előadások





Nagyzenekari koncert: Smetana, Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov

A 19. századi szláv zene különleges helyet foglal el az alapvetően németcentrikus zenetörténetben. A nemzeti öntudatra ébredés felejthetetlen műveket eredményezett cseh és orosz földön egyaránt. A német stílusú arisztokráciától a cseh vidék felé forduló Smetana, a nyugat-európai és orosz zenei elemeket kiváló érzékkel ötvöző Csajkovszkij és az orosz nemzeti zene egyik úttörőjeként számontartott Rimszkij-Korszakov meséi adják az est cselszövéssel, szerelemmel, erotikával és tréfákkal fűszerezett programját. Mindez a Nemzetközi Csajkovszkij Verseny történetének legfiatalabb győztese, a BFZ-vel 2001-ben közös lemezt rögzítő japán hegedűművésznő, Akiko Suwanai szólójával, akit a Times kritikusa ekképp méltatott: „erőteljes, nemes játék, feszes és szigorú ritmikai élettel”.

A koncert felütéseként megszólaló nyitány a Moldva mögött Smetana második legismertebb alkotása. Más szerzőkkel, például Rossinivel ellentétben, akik nyitányaikat az utolsó utáni pillanatban vetették papírra, Az eladott menyasszony nyitánya már a mű librettója előtt megszületett, több mint két évvel előzve meg magának az operának a megkomponálását. A kényszerházasságot ügyes trükkel megakadályozó szerelmesek komédiáját, a szerző második operáját 1866-ban mutatták be először Prágában, végleges alakját azonban csak 1870-ben nyerte el. A második felvonás fináléjának, a menyasszony eladási jelenetének témáiból építkező nyitány rövid fanfárral indul, amit a helyszínül szolgáló cseh falut idéző népies táncdallam követ.

Öngyilkossági kísérlete után Csajkovszkij Clarens-ba vonult el kudarcba fulladt házassága elől – és gyönyörű műveket komponált a Genfi-tó partján. 1878-ban mindössze néhány hét alatt írta meg hegedűversenyét, amelyet barátja és tanítványa, Joszif Kotek hegedűművész tanácsai alapján csiszolt tökéletesre. Címzettje, Auer Lipót a darabot játszhatatlannak ítélte, a versenymű ma mégis a műfaj egyik leggyakrabban előadott alkotása. A dallamilag igen nagyvonalú nyitótétel hol lírai pas de deux-t, hol grandiózus erőket mutat. A finoman hangszerelt és díszített, visszafogott, dalszerű lassú tétel után szünet nélkül robban be a rusztikus szlávos rondófinálé.

Az orosz ötök tagja, Rimszkij-Korszakov szinte egyetlen ma is igazán népszerű darabjának címe és opusszáma között a következő kiegészítés található: „Szimfonikus szvit zenekarra az »Ezeregyéjszaka« nyomán”. Ez a leírás még nyilvánvalóbbá teszi a mű arab mesegyűjteményre utaló programját. Történeteivel Seherezádé (szólóhegedű) ezeregy éjszakán át tartja fenn a feleségeit sorra kivégző Sahriár szultán (harsonák és tuba) figyelmét, elkerülve a halált. A szereplőket találó hangszereléssel ábrázoló komponista 1888-ban négy mesét zenésített meg: Szindbád (cselló), Kalender (fagott), az ifjú hercegnő és herceg szerelme (két hegedű), valamint egy bagdadi ünnepség történetét.

Ajánló


Gallusz Niki és Tabáni István Máté Péter dalaiból válogat, közreműködik Molnár György Lyra-díjas harmonikaművész és koncertzenekara.

A kórus repertoárjában misék, oratóriumok és a cappella művek (egyházi kórusművek, versmegzenésítések, népdalfeldolgozások) találhatók, többet közülük szerzőjük az énekkarnak vagy…

Az idejét Los Angeles és Barcelona közt megosztó Borlai Gergő nevével fémjelzett fellépéseken mindig virtuóz hangszeresek élvezetes párbeszéde zajlik a…