Munkácsy Mihály (1844-1900) világhírű festőművész volt, akire méltán büszke Békéscsaba városa, hiszen elárvulása után itt élő nagybátyja, Reök István ügyvéd fogadta be. Városunkban megélt élményeit a művész később festészetében is kamatoztatta, hiszen az Ásító inas című kép megfestésével találta meg a saját hangját, innen rugaszkodott tovább a világhírig.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. november 9. szombat, 19:00
Bognár Zsolt – Kiss Stefánia: Munkácsy, a festőfejedelem
musical
Rendező: Koltay Gábor Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész
Ismerjük-e Munkácsyt? A festményeit talán, magánéletét kevésbé, belső mozgatórugóit, motívumait alig. Dallos Sándor ötvenes években megjelent A nap szerelmese és Aranyecset című regényei generációk kedves olvasmányai, a festőt állandó alkotásvágyban, testét és lelkét egyaránt igénybe vevő munkában ábrázolják a pálya kezdetétől egészen a betegség okozta hanyatlásig. Most a festészethez és az irodalomhoz két újabb művészeti ág, a színház és a zene társul, hogy a fiatalkori szerelmektől a múzsák és mentorok hatásán át a ceruzarajzoktól az életmű párizsi beteljesüléséig kísérhessük.
Előadásunk tisztelgés a 180 évvel ezelőtt született zseni előtt.Munkácsy Mihály, festőművész....................................................... Puskás Dániel
Koltay Denise bárónő (Svenson), Munkácsy szerelme................... Csonka Dóra
Paál László, festőművész ................................................................Nagy Róbert
Cécile Papier, Munkácsy felesége.................................................... Papp Barbara
Perzsi, bábaasszony .........................................................................Nagy Erika
Carl Rahl, bécsi festőakadémiai professzor, Főtanácsos .................Lénárt László
Adolphe Goupil, képkereskedő .........................................................Nagy Róbert / Szabó Zoltán
Charles Sedelmeyer, képkereskedő................................................. Beszterczey Attila
Lángi Mihály, asztalos mester ...........................................................Balázsi Róbert
Gáspár, inas Lángi műhelyében .......................................................Szász Borisz
Anton, inas Lángi műhelyében ..........................................................Kopanyicza András
Ancsa, cselédlány Lánginál ..............................................................Kiss Viktória
Lacza Bálint, betyár ..........................................................................Szabó Zoltán / Lévai Attila
Koltay István báró, Svenson férje, Eugene....................................... Lévai Attila
Ludwig Knaus professzor ..................................................................Hodu József
Jean-Francois Millet, festőművész.....................................................Szőke Pál
A kiállítás elnöke ...............................................................................Jancsik Ferenc
Franciaország elnöke ........................................................................Tomanek Gábor
Liszt Ferenc .......................................................................................Kopanyicza András
Jókai Mór ............................................................................................Szőke Pál
Tisza Kálmán .....................................................................................Lénárt László
Továbbá: Borák Péter, Kintner Nikolett, Bárkai Rozi III. szh., Bruda Róbert II. szh., Kerekes Laura II. szh., Kövesdi Kornélia III. szh., Misurda-Kovács Adél I. szh., Rucz Barnabás I. szh., Somogyi Anna II. szh., Suhajda Botond I. szh., Sziveri Emese I. szh.
Súgó: Kerekes Laura II. szh. Ügyelő: Szepsi Szilárd
Hangszerelés: Turcsán András Zenei vezető: Rázga Áron
Korrepetítor: Galambos Hajnalka Mozgás: Lehoczki Orsolya
Díszlettervező: Igaz-Juhász Katalin Jelmeztervező: Vesztergombi Anikó
Rendezőasszisztens: Sallai Zsóka
Átdolgozta és rendezte: Koltay Gábor
Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész
Kálmán Imre egyik legnépszerűbb operettjében Marica grófnő kétségbeesett útkeresését követhetjük nyomon, ahogyan a szerelem elől menekülve, egy új szerelmet talál. A birtokosnő már unja a társaságbeli férfiakat, így egy kitalált, képzeletbeli vőlegénnyel riasztja el kérőit. Így sem menekülhet: megismerkedik birtokának gazdatisztjével, a tönkrement Tasziló gróffal, aki álnéven húga kelengyéjére gyűjt. A történet egyre bonyolódik, a dallamok pedig egyre édesebbek: minden adott egy remek, szövevényes szerelmi szállal átfont operetthez.
A Messiást meghallgatni mindig nagy élmény, de különösen akkor számít annak, ha olyan elhivatott muzsikusgárda szólaltatja meg Händel angol nemzeti klasszikussá vált művét, mint a korhű régizenei előadásmód nemzetközi élmezőnyének legendás német kiválósága, az immár negyvennégy éves múltra visszatekintő Akademie für Alte Musik Berlin és a világ egyik legjobb vegyeskara, a szintén berlini illetőségű, közvetlenül a II. világháború utáni években alapított RIAS Kammerchor.
Zenés válóok két részben – magyar slágerekkel a ’60-as évektől napjainkig
Poirot nyomozó kényelmes hazaútra vágyik a legendás, káprázatos Orient Expresszen. Csakhogy az előkelő útitársak között akad valaki, aki nagyon gyanús.…
Mozart csillapíthatatlanul szerelmes volt az életbe. Jöhetett minden, ami „bűnös”: bor, kártya, biliárd. Szenvedélye a zenei ornamentikákban is kifejeződött: burjánzó…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
