Jegyvásárlás


Program


MOZART-NAP 8.: B-dúr zongoraverseny K.595 / g-moll szimfónia K.550 ( Concerto Budapest )

MOZART-NAP 8.: B-dúr zongoraverseny K.595 / g-moll szimfónia K.550 ( Concerto Budapest )

„Mozart: az élet maga” – fogalmazott találóan a nagy angol karmester, Sir Colin Davis, jószerint mindannyiunk közös benyomását tömören összefoglalva. Ezt a kivételes tüneményt ünnepli a lassanként hagyományossá váló tavaszi Mozart-nap is: délelőttől egészen késő estig, a Zeneakadémia Nagytermében és a Solti Teremben, a Concerto Budapesttel és nagyszerű vendégeivel.

20.00 Nagyterem – Mozart-nap 8.Mozart: B-dúr zongoraverseny No.27, K. 595

Mozart: g-moll szimfónia No.40, K. 550

Közreműködnek: Frankl Péter

Concerto Budapest

Vezényel: Keller András

 

Wolfgang Amadeus Mozart: B-dúr zongoraverseny, K 595

A B-dúr koncert Mozart utolsó zongoraversenye, melyet 1791 januárjában fejezett be.A darab nem nyilvános fellépésre, hanem egy privát hangversenyre készült: a virtuóz és a társalgási modor helyét itt bensőségesebb-személyesebb hangvétel veszi át.A műre jellemző intim, rezignált tónust, a gyakori moll elszíneződéseket, a témák felfokozott dallamosságát, a végsőkig csiszolt, kifinomult technikát, a szintézisre, összefoglalásra való törekvést a kései Mozart-stílus jellegzetességeként tartja nyilván az utókor. E jellegzetességek érzelmi hatását csak fokozza, hogy – a szerzői szándéktól függetlenül – a B-dúr zongoraversenyt Mozart hattyúdalaként hallgatjuk.A finálé témáját a komponista felhasználta néhány nappal később írt, máig közismert dalában is (Komm lieber Mai..., Vágyódás a tavasz után, K. 596).

 

Wolfgang Amadeus Mozart: g-moll szimfónia, K 550

Mozart – nem tudjuk pontosan, hogy milyen alkalomra készülve – 1788-ban, néhány hét leforgása alatt három szimfóniát komponált. Talán saját művekből összeállított akadémiák lehetősége lebegett a szeme előtt. Sokáig úgy tartották, hogy ezek a darabok Mozart életében nem is hangoztak el, ezzel szemben a g-moll szimfóniát többször is eljátszhatták, például a berlini utazás alkalmával Lipcsében és Drezdában, valamint Bécsben (1791. április). Az utóbbi előadás dirigense Antonio Salieri volt. A mű igazi, áttörő sikert azonban csak Mozart halála után ért el. Schumann a szimfónia klasszikus egyensúlyára figyelt fel, „görögös lebegésű kecsességet” hallott ki belőle. A 19-20. század fordulóján fedezték fel a műben Mozart zenéjének démoni vonásait, mely a mű komor és szenvedélyes előadásaiban öltött testet. Beethoven és Schubert igen nagyra tartotta – a mű mindkét szerző szimfonikus gondolkodására hatott – és döntő módon befolyásolta a következő nemzedékek Mozart-képét is.

Ajánló


2019. július 19. XII. Campus Fesztivál @ Debrecen-Nagyerdő

Csodás panoráma, napsütés, közösségi élmény és testi lelki feltöltődés, azaz jóga a Várkert…

A nagy érdeklődésre való tekintettel RÁADÁS koncert! Megérthető zene VARÁZSLATOS JOHN WILLIAMS John…