Ránki György (1907–1992) operát írt a híres dán meseíró, Andersen „A király új ruhája” című meséje nyomán, amelyet a Magyar Állami Operaház 1953-ban be is mutatott, nagy sikerrel. Az opera szövegét a híres költőnő, Károlyi Amy írta. Hogy a darabot ne csak színpadon lehessen előadni, a szerző két zenekari szvitet készített az opera zenéjéből.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. január 25. szombat, 11:30
Műsor
Mesék – zenében 3.
Ránki György: Pomádé király új ruhája - 1. szvit (részletek)
Műsorvezető: Székely Edit
Vezényel: Szüts Apor
Ránki György (1907–1992) operát írt a híres dán meseíró, Andersen „A király új ruhája” című meséje nyomán, amelyet a Magyar Állami Operaház 1953-ban be is mutatott, nagy sikerrel. Az opera szövegét a híres költőnő, Károlyi Amy írta. Hogy a darabot ne csak színpadon lehessen előadni, a szerző két zenekari szvitet készített az opera zenéjéből. Ezek a zenei részletek nagyszerűen érzékeltetik a történetet. Mesélővel úgy adható elő, mint egy zenés képeskönyv. Pomádé király nagyon hiú és nagyobb ünnepeken mindig új ruhában óhajt megjelenni népe előtt. Az államkincstár azonban kiürült, nincs pénz új ruhára és közeledik a király születésnapja. Ekkor érkezik a palotába Dani és Béni, két kópé, akik jól meg akarják tréfálni a királyt. Elhitetik mindenkivel, hogy csodálatos anyagból olyan csodaruhát készítenek, amely gyönyörű, de csak az fogja látni, aki becsületes. Buta, hazug és gonosz emberek nem láthatják az ő kelméjüket. Nagy felhajtás közepette nem csinálnak semmit. Az udvaroncok nem merik bevallani, hogy semmit nem látnak, dicsérik a nemlétező ruhát. A király sem látja, de elhiszi szolgáinak, hogy a ruha szép. Az ünnepen ki is áll népe elé alsóneműben, majd amikor egy kisfiú elkiáltja magát, hogy „a királyon nincs semmi”, kitör a nagy kacagás, a király pedig megszégyenülten menekül vissza a palotába.
A szabadságharc hőse, Baráznay Ignácz tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával visszakerül 1848-ba
Frank Wildhorn és Jack Murphy világhírű musicalje Rudolf koronaherceg tragikus sorsú történetét dolgozza fel. Rudolf, I. Ferenc József császár és király egyetlen fiaként a legfinomabb európai neveltetésben részesült és bárki azt hihette, hogy a herceg már születése pillanatában boldogságra lett ítélve. Mégis, a harmincéves trónörököst és szeretőjét a mayerlingi vadászkastélyban holtan találták. A jelek önkezűségre utalnak.
Egyszerre politikai dráma, krimi és szerelmi história, amely a 15. század közepének izgalmas történelmi eseményeit eleveníti meg, bemutatva a Hunyadi család felemelkedését.
A düsseldorfi Kraftwerk az elektronikus zene egyik úttörője, nevükhöz fűződik a "robot-pop" koncepció megalkotása. Hatásuk vitathatatlan a későbbi zenei irányzatokra,…
Lendületes dallamok, pengeéles szövegek és pattanásig feszülő, szellemes beszólások jellemzik ezt a fergeteges vígjátékot, amely a szerelem bonyolult, mégis vicces…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
