Mennyire engedjünk be valakit az elménkbe, a lelkünkbe, a múltunkba? És mi történik, ha valaki annak ellenére hatol a tudatunkba, hogy mi beengedtük volna? Bartók Béla és Balázs Béla világhírű operája férfi és nő kapcsolatának különböző rétegeibe, állomásaiba enged betekinteni, a Vajda János-mű pedig a híres Mann-regény nyomán az elvakult szélsőségesség és a tömeghipnózis hatásait mutatja be. Két zseniális XX. századi magyar egyfelvonásos egy estén az emberi lélek, psziché mélységeiről, működéséről, befolyásolhatóságáról.
Vajda János
Mario és a varázsló
„Azt teszed, amit akarsz. Vagy előfordult már, hogy nem tetted meg, amit akartál? Vagy éppen amit nem akartál, azt tetted?”
A Torre di Venerére való emlékezésnek kellemetlen a levegője. Egy olasz nyaralóváros közönsége akarata ellenére egy különös bűvész hatása alá kerül – egy embert kivéve.
„A tolerancia bűn, ha a gonosz megtűrését jelenti.” – mondta Thomas Mann, akinek nagyhatású elbeszélése alapján íródott Vajda János azonos című operája, amely a modern magyar operatörténet egyik legsikeresebb és leghatásosabb darabja. Galambos Péter rendezésében láthatják a művet az Operaházban.
ALKOTÓK
Zeneszerző: Vajda János
Thomas Mann kisregénye nyomán a szövegkönyvet írta: Bókkon Gábor
Rendező: Galambos Péter
Díszlettervező: Galambos Péter
Jelmeztervező: Kárpáti Enikő
Koreográfus: Solti Csaba
Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
Karigazgató: Csiki Gábor
Bartók Béla
A kékszakállú herceg vára
Bartók egyetlen operájában hét szimbolikus ajtón keresztül az emberi lélek titkaiba nyerünk betekintést: az enigmatikus mű két ember kapcsolatának fejlődését, az egymásra ismerés és az eltávolodás állomásait járja végig példázatszerűen, sokjelentésű szimbólumok fénytörésében, mindvégig azt sugallva, hogy nem Egy férfi és Egy nő drámája pereg le szemünk előtt, hanem A férfié és A nőé. „Minél mélyebbre jutnak a saját démonaik megismerésében, annál jobban elbizonytalanodnak. Kíváncsiságuk mégis nagyobb félelmeiknél. Démonjainkkal való szembenézés – bármilyen fájdalmas is legyen – elvezet önmagunk megismeréséhez” – nyilatkozta Galambos Péter rendező a 2013-as bemutató idején.
ALKOTÓK
Zeneszerző: Bartók Béla
Szövegíró: Balázs Béla
Rendező és díszlettervező: Galambos Péter
Jelmeztervező: Kárpáti Enikő
Koreográfus: Solti Csaba
Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
