A háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklós saját szavai szerint „kettős életet élt”, hiszen a lipcsei konzervatórium egykori hallgatója nemcsak legendás hollywoodi produkciók filmzeneszerzője volt, de koncerttermi alkotások komponistája is. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. május 19. csütörtök, 19:30
Pesti Vigadó
Magyar Kincsek
Rózsa: Brácsaverseny
-szünet-
Bartók: Négy zenekari darab, BB 64
Liszt: Prométheusz szimfonikus költemény
Szűcs Máté brácsa
Concerto Budapest
Vezényel: Kovács János
A háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklós saját szavai szerint „kettős életet élt”, hiszen a lipcsei konzervatórium egykori hallgatója nemcsak legendás hollywoodi produkciók filmzeneszerzője volt, de koncerttermi alkotások komponistája is. Életművének ez utóbbi, okvetlenül kevésbé ismert feléből kínál reprezentatív mintát az 1980 és 1984 között keletkezett Brácsaverseny, amelynek legelső megszólaltatója Pinchas Zukerman volt, s mely mutatós koncertdarab pár éve ott szerepel a nagyszerű Szűcs Máté repertoárján is. Bartók Béla 1907 és 1912 között írta, majd utóbb kilenc esztendő múltával hangszerelte meg az olaszos tételcímeket sorjáztató Négy zenekari darabot, amelynek belső útja a természetzenétől a groteszk hajszán és a keringő-reminiszcenciákon át a gyászindulóig vezet. „A fenséges erő állhatatosságával győzedelmeskedő bánat adja meg a darab zenei karakterét” – ez a mondat pedig már a Kovács János vezényletével megszólaló műsor harmadik, befejező számának, vagyis Liszt Ferenc Prométheusz című szimfonikus költeményének jellemzéséül szolgál, méghozzá a mű utólag megfogalmazott programjából, amelybe a zeneszerző mellett kétségkívül élettársa, Carolyne Sayn-Wittgenstein hercegné is bedolgozott.
A magányos és mogorva öreg, illetve a fiatal lány története összeér: mindketten ragaszkodnak a világukhoz, nincs bennük vágy a szabadságra, mert nem ismerik annak lehetőségét. Illetve mégiscsak lehet kiút – ez is benne van Székely Csaba izgalmasan groteszk drámájában.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan vonzalmát tárja a közönség elé, 21. századi, extravagáns környezetben.
"Az improvizációval és interaktivitással fűszerezett, porcukor illatú estén felülünk az érzelmi hullámvasútra, és hősünkkel együtt fejest ugrunk egy különös kalandokkal…
Mozgalmas, pörgős időszak: gőzerővel készül a Fővárosi Nagycirkusz a „Csillagok, égbeli tűk” című előadásra
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
