Lackfi János Hinták című kamara drámáját viszi színre Tarjányi Krisztina és Molnár Enikő előadóművész élőzenei és grafikusi segítséggel. A darabban egy szó szerint is kirepülni vágyó lány és az őt majdhogynem méhébe visszazárni kívánó anya kapcsolatába vonódunk be, amit árnyal a spiritualitáshoz való viszonyuk és egy megnyomorító baleset traumája.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. május 24. kedd, 19:30
Lackfi János: Hinták
Előadás hossza: 1 óra 20 perc
Lackfi János nem véletlenül népszerű az olvasók és a hallgatóság körében. Sziporkázó soraival, értékrendjével és korunkra oly találóan reflektáló gondolataival méltán lett az egyik legfontosabb szövegszabásza (ahogy a költő önmagát titulálja) a kortárs magyar irodalomnak.
A felmerülő szituációkra időről időre Liseux-i Kis Szent Teréz és Avilai Nagy Szent Teréz írásaiból vett szövegrészletek reflektálnak. (Szodfridt Bernadett)
Tarjányi Krisztina Irma és Molnár Enikő színművészek a Budapesti Őrtüzek Imádság Házának önkéntes szolgálói, Erdélyből kerültek Budapestre. Találkozásuk után fogalmazódott meg bennük a gondolat, hogy szívesen előadnák az általuk is nagyon kedvelt Lackfi János Hinták című kétszereplős darabját, amelyet egy fiatal kortárs zeneszerző, Varga Abigél, egy fiatal erdélyi grafikus Ilyés Mariann, valamint egy cselló- és egy fuvolaművész bevonásával, a komolyzenének és a vizuális művészetnek fontos szerepet adva, rendhagyó módon vitték színpadra.
A női szerep általánosságok nélküli definiálása, az életadás komplex kérdéseinek taglalása és a kapcsolatokban való őszinte szabadság megfogalmazására való törekvés a legfőbb célja a megszületendő produkciónak.
Szereplők:
Tarjányi Krisztina Irma, Molnár Enikő
Zeneszerző: Varga Abigél
Zenészek:
Pethő Rebeka, fuvola
Agárdi Eszter, cselló
Illusztráció: Illyés Mariann
Lackfi maga így ír a műről:
“Négy hinta, fel-le, fel-le. Négy női sors, kettő mai, kettő pedig évszázadokkal korábbi.
Hogyan fonódnak össze a sorsok?
Hogyan gyötri és szereti, rángatja földre és röpteti égbe egymást anya és lánya?
Össze vagyunk kötözve egymással mi, emberek, életre-halálra?
És kinek jut élet, kinek halál?
Magunkat áldozzuk fel vagy a másikat?
Mindannyiunk életében előkerülő kérdések, és most élesben robbannak, a színpadon.
Két kortársunk, akik egyáltalán nem szentek. És két szent a múltból, akik egyáltalán nem szenteskednek.
Nagyon is szenvedő, szenvedélyes emberek. Hogy mit keresnek a színpadon? Talán ez is kiderül.”
/Lackfi János/
Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a címszerepet alakító Molière a színpadon rosszul lesz, és még aznap meghal.
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
Vincze Balázs művészeti vezető, rendező-koreográfus jól ismeri a polgári színházi hagyományokat kedvelő táncrajongók ízlését, kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt irodalmi klasszikusokat. Nagyszerű arányérzékkel teszi követhetővé a cselekményt a tánc nyelvén. Klasszikus alapokra épülő kortárs koreográfiája különleges és látványos, szakmailag magas színvonalú, mégis befogadható és közönségbarát.
Tavaly az Edinburgh Fringe Fesztiválon óriási kritikai és közönség sikert arató IMA újra látható a Müpa mellett felállított sátorban.
MŰSOR: BRAHMS: d-moll zongoraverseny, op. 15 SOSZTAKOVICS: 10. szimfónia, op. 93 Elisabeth Leonskaja zongora Vezényel: Keller András
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
