Bertolt Brecht
Kurázsi mama és gyermekei
Rendező: Theodórosz Terzopulosz, bemutató: 2024. június 11.
Az előadás hossza: 1 óra 50 perc
Kurázsi mama és gyermekei
Nemzeti Színház Budapest
„A Nemzeti Színházban, a Kurázsi mamával a modern emberhez szólok modern esztétikával, de érthető módon. Ma ismét háborúk sorozatát éljük, amelyek kitörésük első huszonnégy órájában megdöbbentenek minket, megráznak, aztán elfelejtjük, már nem érdekelnek bennünket. Azért készül ez az előadás, hogy általa az emlékezést segítsük, és éltessük egy olyan rendszerben, amelynek gépezete teljes mértékben a felejtésre építi az emberi gondolkodást. A hibrid háború a felejtéssel karöltve jár, ezért fontos, hogy mindannyian tudatunkra ébredjünk, és lássuk, mi történik körülöttünk, meddig fajul az ember, mire képes az emberi természet” – mondja a Kurázsi mama és gyermeki előadásról a világhírű görög rendező, Theodórosz Terzopulosz.
Theodórosz a színházi pályáját Brecht legendás színházában, a Berliner Ensemble-ben kezdte. „Ebben az előadásban az emberiség mindenkori háborúit, a mindennap tapasztalható erőszakot és pusztítást idézzük meg. Brecht epikus szövegének aktuális értelmezésén keresztül a mai valóságról is beszélünk, és átlépünk a disztópia metafizikai dimenziójába.” — vallja az előadásról a rendező.
Bertolt Brecht a 20. század legkiemelkedőbb, legsokoldalúbb német színházi alkotója, aki közvetlenül a II. világháború kitörése előtt, emigrációban írta meg később ikonikussá vált színművét, a Kurázsi mama és gyermekei című megrendítő erejű drámáját. Az ősbemutatót már a véres háború idején, 1941-ben tartották a zürich-i Schauspielhausban. A tragikus példázatnak is tekinthető darab főszereplőjének, a vakmerő („kurázsi”) markotányosnőnek sorsán keresztül a szerző a háború káoszában túlélni próbáló kisember drámáját helyezi középpontba.
Legalább ennyire fontos Brecht baljós előérzete, amely az egyetemes emberi lét önpusztító, végzetes hajlamára mutat rá. Erre az apokaliptikus jóslatra hívja föl Theodórosz Terzopulosz is mindannyiunk figyelmét: a napjainkban is döbbenetesen aktuális brechti történet egyes részleteit nagyító alá helyezve elemzi, reflektálva arra a háborús mechanizmusra, amelybe az emberiség újra és újra belesodródik. A történelem során állandóan ismétlődő háborúk összefonódnak az anyagi-politikai függőség problematikájával, a pénzzel, amely átveszi az uralmat szerelem, élet és halál fölött. Az utókor pedig majd egyre inkább beleéli magát abba a metafizikai rettegésbe, amelyet már a mai civilizáció is a saját bőrén érez.
16+
1 óra 45 perc, szünet nélkül.
Szereposztás:
Kurázsi Mama: Szűcs Nelli
Pap: Schnell Ádám
Szakács: Varga József
Halál / Mesélő: Bordás Roland
Eilif: Herczegh Péter
Schweizerkas: Kovács S. József
Yvette: Polyák Anita e.h.
Kattrin: Kiss Anna Gizella e.h.
Ezredes, Őrmester, Parasztember: Tóth László
Főparancsnok, Toborzó, Második ezredes: Mészáros Martin
Parasztasszony fia, Lőszertáros, Bekötött szemű: Madácsi István
Parasztasszony: Szilágyi Ágota
Második parasztasszony: Nagy Mari
Katonák - a Szent István Egyetem Rippl Rónai Művészeti Karának színész hallgatói:
Bognár Bence János, Ionescu Raul Gabriel, Jakab Tamás, Juhász Péter, Kerék Benjámin Dominik, Séra Dániel, Wettstein Márk
Az előadás végén elhangzó siratódal előadója Theodórosz Terzopulosz.
Látvány: Theodórosz Terzopulosz
Hangtervező, zeneszerző: Panayiotis Velianitis
Dalok: Paul Dessau,
A dalbetéteket fordította: Nemes Nagy Ágnes
Zenekar:
Vitus Eszter - zongora, Pirisi Máté - klarinét,
Kurucz Levente / Kormányos Gergő - klarinét
Standovár Mátyás / Turboly Roland - dob
Zenei vezető: Vitus Eszter
Tolmács:Panagiota Lotsou
Dramaturg:Szabó Réka / Kozma András
Súgó: Kónya Gabi
Ügyelő: Géczy István - Lencsés István
Rendezőasszisztens: Vida Gábor
Rendező: Theodórosz Terzopulosz
Az előadásban felhasznált 56'-os portrékért köszönet a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárnak.