A Lukács bérlet elsősorban azokat szólítja meg, akiket a magyar zene sokszínűsége érdekel. Akik nyitottak a ritkaságok iránt, és olyan művek felé is érdeklődéssel fordulnak, amelyeket még sohasem hallottak, vagy akár nem is hallottak róluk. A bérlet összeállítói azonban arról is gondoskodtak, hogy az igazi közönségcsalogatók se hiányozzanak a műsorból.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Torsdag, 03. December 2020 19:30
A Lukács bérlet elsősorban azokat szólítja meg, akiket a magyar zene sokszínűsége érdekel. Akik nyitottak a ritkaságok iránt, és olyan művek felé is érdeklődéssel fordulnak, amelyeket még sohasem hallottak, vagy akár nem is hallottak róluk. A bérlet összeállítói azonban arról is gondoskodtak, hogy az igazi közönségcsalogatók se hiányozzanak a műsorból. Ilyen Liszt Ferenc két remeke, a Tasso című szimfonikus költemény és az Esz-dúr zongoraverseny, Kodály Zoltán Háry Jánosa és Concertója, Dohnányi Ernő fisz-moll szvitje. Külön figyelmet érdemelnek azok a kompozíciók, amelyek kottájáról már legfőbb ideje volt letörölni a port – ilyen Goldmark Károly Falusi lakodalom című szimfóniája, amelyet korábban olyan nagy dirigensek tűztek programjukra, mint Thomas Beecham és Leonard Bernstein. A szólisták – Balogh Ádám, Devich Gergely, Gál Erika, Hadady László, Haja Zsolt, Vigh Andrea és Zempléni Szabolcs – a magyar zenei élet kiválóságai, akik szinte kivétel nélkül a nemzetközi szintéren is bizonyítottak. A Lukács bérlet tehát a magyar zene átfogó seregszemléjét kínálja a közönségnek.
Lukács bérlet / 2
2020. december 3., csütörtök, 19:30
Kocsár
Weiner Leó: f-moll szerenád, op. 3
Járdányi Pál: Hárfaverseny
Kocsár Miklós: Capriccio
***
Kodály Zoltán: Háry János – részletek
Vigh Andrea hárfa
Gál Erika alt
Haja Zsolt bariton
Dunai Tamás narrátor
A Magyar Állami Operaház Gyermekkórusa (vezető karnagy: Hajzer Nikolett)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Kocsár Balázs
A Szerenád kis zenekarra Weiner Leó 1906-ban írt négytételes zenekari alkotása, amelyet tanárának, Koessler Jánosnak ajánlott a szerző. A darabot 1907. december 3-án, Kölnben mutatták be. Weiner egyik első kompozíciója magyaros hangvételének köszönheti népszerűségét. A klasszikus formák kiváló ismerője virtuózan alkalmazta a verbunkos, a „jó, alapos csárdás” fordulatait.
Hárfaversenyét (1959) Járdányi Pál feleségének, Devescovi Erzsébetnek ajánlotta. A bemutató egyik kritikusa kiemelte, hogy a darab „alaphangulata lírai. Ezt a lírát nem árnyékolják be tragikus összecsapások, aranyló pasztellszíneit inkább az ötletek teszik csillogóvá. Az egyetlen tételben megfogalmazott kompozíció harmonikus egység benyomását kelti, amit a szerkezet jól átgondolt felépítésével és sikerült arányaival ér el a szerző.” Ezúttal Vigh Andrea tolmácsolásában hallhatjuk a hárfaszólamot.
Kocsár Miklós többször átdolgozta 1960-ban zongorára írott Capriccióját. 2002-ben, a zongoradarab újragondolását követően ebből is készült zenekari mű, immár a negyedik. Erről így vall a szerző: „Zenei anyagában nem változott, hangszerelésében is csak a legszükségesebb mértékig, sokkal inkább terjedelmében; léptéke, egyes részeinek kifutása zenekari alkotáshoz méltóbb, mint korábban volt. […] Az is vonz ehhez a darabhoz, hogy magán viseli mindazt, ami akkori tudásomat jellemezte: bartókos, stravinskys elemek találhatók benne.”
A koncert második részében Kodály Zoltán legnépszerűbb művéből, a Háry Jánosból hallhatunk jól ismert részleteket: bravúros hangszerelésű, humoros, ironikus, fennkölt líraiságú zenekari számokat és nemesen egyszerű magyar népdalokat. Az utóbbiak jelképezik azt a tiszta forrást, amely Kodály zenéjét örökérvényűvé teszi.
A „Popzene időgépben” koncepció mögött mindenki által ismert kortárs popsikerek és örökzöld popslágerek swingesített, jazzesített, doo-woposított, Motown-hangzású soulba ültetett feldolgozásai húzódnak meg. Egyszerű, de nagyszerű ötlet, ami tökéletesen működik.
A Budapesti Operettszínház kiemelten fontosnak tartja, hogy támogassa autista embertársainkat a minél teljesebb élet megteremtésében és megélésében, ezért – ahogyan immár hagyománnyá vált – idén is gálakoncertet rendez az Együtt az Autistákért Alapítvány javára.
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.
A 2023|2024-es évad egy magyarországi bemutatóval indul, Tena Štivičić kortárs horvát drámaírónő 3tél című díjnyertes darabjával Alföldi Róbert rendezésében.
Előadás gyerekeknek, fölnőtteknek és gyermeklelkű felnőtteknek.
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad –…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
