Jegyvásárlás


Program


Jónás könyve Bartók Kamaraszínház

Jónás könyve Bartók Kamaraszínház

Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza előadása
a Kaleidoszkóp VersFesztivál keretein belül
Babits Mihály azonos című elbeszélő költeménye, valamint versek és vendégszövegek felhasználásával jött létre ez a költői erejű, kortárs előadás.

 több

Sokan sokféleképpen magyarázták már az égi hatalom és a Próféta viszonyát. Legutóbb az isteni Szót a Történelemmel és a Lelkiismerettel azonosították. De hol marad Jónás, az Akarat szentje, előbb a nem-akarásé, aztán a túlvilági parancsot túllicitáló Akarásé, és főleg hol rejtőzködik Babits, az ősi bibliai hálaadó ima új megszólaltatója, aki a hivatást a hűséggel azonosítva végül is elmondhatja magáról: „Nem az énekes szüli a dalt, a dal szüli énekesét?”

Jónás egy szökött próféta, fülöncsípett, visszacibált, majdnem méltatlan ige-hirdető. Egy botcsinálta hős, nem is elbukó, hanem megszégyenített hős: mennyire ismerjük ezt a figurát, mennyire hordozza legmélyebb tapasztalatainkat. Isten balekja. Hős. És persze, éppen a tények ősi dramaturgiája folytán válik személye elsöprően hitelessé, az ellentét okán, lotykos, rongyos, ragadós ruhájú figurájának harca Ninive ellen abszurd; de mi ez ahhoz a harchoz képest, amit önmagával és az Úrral kellett megharcolnia? Ahogy húzódozva, meg nem tagadható belső kényszer alatt vásárra viszi a bőrét – e nélkül ugyan mi volna az ő története? Dicsteljes eposz, fejezet a törhetetlen vértanúk legendáiból.

Babits 1938-ban, a közelgő világégés előérzetében írja meg drámai hatású elbeszélő költeményét, a Jónás könyvét. Az előadás azt a kérdést boncolgatja, hogy mit kell tennie a művésznek, ha a világot erkölcsileg romlottnak, a végveszély felé sodródónak látja. Mi az élet értéke, kinek és miként lehet segíteni, egyáltalán a segítő szándék lehet-e mérlegelés tárgya? Babits gondolatai még erőteljesebben szólalnak meg: a művész feladata az, hogy a szó és a művészet fegyverével harcoljon a barbár világ és a pusztulás ellen.

Előadásunkban a költői elbeszélése, valamint bibliai idézetek, versek és vendégszövegek keverednek a színház, a tánc és a fizikai színház elemeivel. Sajátos hangvételű előadás a kortárs erdélyi színházi élet fiatal rendező-koreográfusának Győrfi Csabának és alkotótársainak elképzelésében.

Szereplők:

Auksz Éva, Csadi Zoltán, Sipos Áron/Hajnal János, Kiss Attila, Kecskés Tímea, Tőkés Imola

Alkotók:
Zeneszerző: Sulyok Benedek
Díszlet-, jelmeztervező: Rákay Tamás
Szövegkönyv: Csadi Zoltán
Koreográfus asszisztens: Tőkés Imola
Rendező-koreográfus: Györfi Csaba

Ajánló


A Puskás musical a leghíresebb magyar ember és az Aranycsapat történetét dolgozza fel, és állít méltó emléket neki. A darab…

1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem…

Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla