Két világhírű lett muzsikus - egy orgonaművész és egy karmester -, egy hasonlóképpen nemzetközi elismertségnek örvendő német zenekar, és három nagyszerű francia mű, amelyből kettő arról szól, hogyan képzelték el az orgona és a zenekar kapcsolatát a francia zeneszerzők: egy izgalmasnak ígérkező est előzetes mérlege. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. március 19. kedd, 19:30
Iveta Apkalnát aligha kell bemutatni a magyar közönségnek: az orgonaművésznő több mint egy évtizede rendszeresen visszajáró vendége a Müpának, szólóesten éppúgy fellépett már itt, mint kórus társaságában, legutóbb, 2017 októberében pedig Eötvös Péter új műve, a Multiversum szerzői vezényletű magyarországi bemutatóján vett részt, a Hammond-orgonán játszó Fassang Lászlóval együttműködve, az amszerdami Royal Concertgebouw Orchestra hangversenyén. Mariss Jansons is régi ismerősünk: Eugen Jochum, Rafael Kubelík, Colin Davis és Lorin Maazel után az 1943-ban született karmester hatvanévesen, 2003-ban került a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarának élére. Az együttműködés különlegesen harmonikusnak bizonyult, hiszen Jansons azóta is kitart a zenekar mellett, folytonosan megújítva szerződését.
A koncert csupa francia művet kínál. Berlioz Római karnevál-nyitánya a lendület és az életöröm, az energia és a mámor zenéje. Poulenc g-moll orgonaversenyéről a szerző ezt mondta: „ez itt nem az a gondtalan Poulenc, aki a kétzongorás concertót írta; inkább egy olyan zeneszerző, aki útban van egy kolostor felé - egy tizenötödik századi Poulenc, ha úgy tetszik.” Valóban, a sok rövid szakaszból álló, egytételes, neobarokk mű nemegyszer súlyos és komoly. Érdekessége, hogy az orgona és a vonósok mellett a zeneszerző szinte concertáló szerepet juttat az üstdobnak.
Saint-Saëns Orgonaszimfóniája a hangversenytermek sokszor hallott slágere, mégsem lehet betelni energiájával, grandiózus pátoszával, a belőle áradó tartással és méltósággal, hangzáspompával. No meg persze azzal, ahogyan a műben a zenekar hangzásába beleolvadnak az orgona fenséges színei.
Berlioz: Római karnevál - nyitány, op. 9
Poulenc: g-moll orgonaverseny
Saint-Saëns: III. (c-moll, „Orgona”) szimfónia, op. 78
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök emberi értékekről, de ravaszságról, cselvetésekről és gyarlóságról is.
A művész pályafutásának 30 éves évfordulóját ünnepli idén és a jubileumi turnéja keretében dupla koncertet ad Budapesten!
Zenés Kalandtúra – musical két részben-
A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű.…
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
