EMLÉKKONCERT AZ EREDETI VERZIÓ, ÉS A TÖBBI FENNMARADT PÁLYAMŰ BEMUTATÁSÁVAL
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. június 15. szombat, 18:00
Erkel Ferenc: Szózat - Ünnepi Nyitány - Hunyadi László - részletek
A korabeli fennmaradt HYMNUS - pályaművek
MAGYAR CANTATE
HYMNUS - eredeti változat
Közreműködnek:
Keszei Bori, Heim Mercedes, Komáromi Márton, Jekl László - énekművészek
Oberfrank Pál, Érdemes művész, Jászai Mari-díjas színművész
az István Király Operakórus (karigazgató: Somogyváry Ákos)
a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar (karigazgató: Perlaki Attila)
Vezényel:
Medveczky Ádám, Kossuth-díjas karmester
Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság Elnöke
Az est házigazdája: Becze Szilvia
Az ünnepi hangverseny fővédnöke Dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke
A koncerteket megelőzően a felújított Múzeumkertben Debreczeni-Droppán Béla történésszel vezetett sétán vehetnek részt az érdeklődők, illetve korabeli táncokat mutatnak be a múzeum kupolájában a Mare Temporis alapítvány művészei.
A séta indulási időpontja: 14:30
Találkozó a múzeum információs pultjánál.
Hogyan született nemzeti fohászunk, milyen pályaművek érkeztek, hogyan fogadták Erkel művét a kor kritikusai?
Milyen lenne a himnuszunk, ha nem Erkel Ferenc pályázata nyert volna?
A Kölcsey Ferenc: Hymnus című versének megzenésítésére kiírt pályázat egyöntetű döntését az egykori bírálóbizottság 1844. június 15-én hozta meg, tehát erre az időpontra datálhatjuk nemzeti fohászunk születését. A pályamű jeligéje az alábbi Kölcsey idézet volt.
"Itt az írás, forgassátok
Érett ésszel, józanon."
Az Erkel Ferenc Társaság és az ugyancsak Erkel által 1853-ban útjára indított Filharmóniai Társaság Zenekara (mai nevén Budapesti Filharmóniai Társaság) célul tűzte ki, hogy a 175. évfordulón méltóképp emlékezzen meg legfőbb zenei szimbólumunkról, nemzeti öntudatunk egyik kulturális alapkövéről.
Somogyváry Ákos a zeneszerző szépunokájaként mintegy negyedszázada kutatja a Himnusz keletkezésének történetét, melynek eredményeképpen előkerült öt további pályamű az 1844-es pályázatból, melyek szerzői nem minden esetben beazonosíthatók.
Hallgassuk meg a többi pályaművet és Erkel kivételesen szép dallamait a korszak legfontosabb kulturális intézményében, a Magyar Nemzeti Múzeumban!
Volt egyszer, hol nem volt, egy ember meg egy asszony. Olyan szegények voltak, mint a templom egere, sőt, még annál is inkább, mert még gyermekük sem adatott. Egyszer a szegény ember talált egy seprűt az erdőben. Még jóformán haza sem ért vele, amikor betoppant hozzájuk a seprű gazdája is... A boszorkány, Rezeda néne, egy babszemet ad a seprűért cserébe. Ki is kel az elültetett bab reggelre és egy parányi fiúcskát terem. Nagy lenne a szülők öröme, ha a marcona zsiványok el nem lopnák egyetlen kincsüket, a babszemnyi, de annál nagyobb hangú legénykét, hogy tisztességes zsiványt faragjanak belőle... De Jankónk oly parány, hogy könnyen szem elől lehet téveszteni, viszont hangjának ereje hatalmas, pláne, ha a kocsmárosné kondérjából visszhangzik, szellemnek álcázva magát, mindenkiben félelmet ébresztve. Végül a királyi udvarig is eljut, megszabadulva a rablóktól és gazdagon tér haza a szüleihez, mindenki örömére.
Az Elvált Nők Klubja - a kultfilmhez hasonlóan- egy fergeteges musical három nő történetéről, akik kénytelenek újra felépíteni saját életüket.
Nem mindennapi vígjátékot láthatnak nálunk, amit egy olyan rendező állít színpadra, aki maga is 900-szor játszotta ezt a hihetetlenül szórakoztató…
Minden idők egyik legkedveltebb romantikus története, az ikonikus film sikeréhez méltó, musicalként születik újjá a Madách Színház színpadán.
2026. július 31. péntek 20:00 (esőnap: augusztus 2.) 2026. augusztus 1., szombat 20:00 (esőnap: augusztus 3.)
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
