A zenehallgatás sokszor jóval többet jelent passzív gyönyörködésnél, és nemcsak az érzelmeket, hanem az intellektust is alaposan megmozgatja. Bach szívesen állította saját magát is szellemi kihívások elé, ám ha mások tették ezt, még nagyobb tökéllyel igyekezett azoknak eleget tenni. Viac
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: pondelok, 22. júl 2019, 19:30
Bach: c-moll triószonáta a Musikalisches Opferből (BWV 1079)
Dmitry Smirnov (hegedű), Kokas Dóra (cselló), Csalog Benedek (fuvola),
Dinyés Soma (csembaló), Davidovics Igor (lant)
Bartók: 1. hegedű-zongora szonáta (BB 84)
Kokas Katalin (hegedű), José Gallardo (zongora)
Sosztakovics: g-moll zongoraötös, op. 57
Kelemen Barnabás, Sarah Christian (hegedű), Razvan Popovici (brácsa),
Maximilian Hornung (cselló), Dejan Lazic (zongora)
A zenehallgatás sokszor jóval többet jelent passzív gyönyörködésnél, és nemcsak az érzelmeket, hanem az intellektust is alaposan megmozgatja. Bach szívesen állította saját magát is szellemi kihívások elé, ám ha mások tették ezt, még nagyobb tökéllyel igyekezett azoknak eleget tenni. A Musikalisches Opfer megírásakor Nagy Frigyes porosz király volt a kihívó: ellenponttémát adott a zeneszerzőnek, melyet Bach tizenháromféleképpen dolgozott fel sorozatában; a szövevényes szerkezetű c-moll triószonáta terjedelmében és szépségében is kiemelkedik ezek közül. A 20. századi alkotók leleményességük próbájaképp szívesen nyúltak vissza a barokk formákhoz és szerkesztésmódokhoz – például Sosztakovics is súlyos és komor, a háború borzalmaitól ihletett g-moll zongoraötösben, melynek kezdőtételei a Prelúdium és Fúga formacímeket viselik. S bár éppen békeidőben (1921-ben) született, talán még zaklatottabb és fájdalmasabb lelkiállapotot tükröz Bartók 1.hegedű-zongora szonátája, melyet hegedűművész barátnéjának, Arányi Jellynek ajánlott.
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.
A miniszter félrelép kortárs brit drámaírója, Ray Cooney bohózata az álmokról, a reményről szól, illetve arról, hogyan reagálnak karakterei, ha tapintható közelségbe hozza a sors őket vágyaikkal. A pénz mindenkit megvezet: a vagyon-hajsza fokozatosan válik abszurd bohózattá, rávilágítva mindarra, amit egy légből kapott bőrönd pénz hozhat az ember életébe. Henry Perkins szürke, hétköznapi élete hirtelen fordulatot vesz, amikor egy vonatutazás során tévedésből más táskáját megragadva hagyja el a pályaudvart. A felesége által gondosan felpakolt szendvicsek helyett vastag pénzkötegek párnázzák a táska belsejét.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
"Az improvizációval és interaktivitással fűszerezett, porcukor illatú estén felülünk az érzelmi hullámvasútra, és hősünkkel együtt fejest ugrunk egy különös kalandokkal…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
