Online Jegyvásárlás – KoncertPromo.hu

FényÁRnyék
2019. DECEMBER 8. VASÁRNAP 16.00
OLASZ KULTÚRINTÉZET, BUDAPEST

Műsor:
W. A. Mozart: C-dúr zongoraverseny (K. 503)
Mahler: Dal a Földről – szimfónia

Miskolci Szimfonikus Zenekar
Zongora: Fejérvári Zoltán
Ének: Schöck Atala, Kovácsházi István
Vezényel: Antal Mátyás

Bécs, 1786: az öt esztendeje ott letelepedett géniusz szezonról szezonra új zongoraverseny-bemutatók élményével ajándékozza meg a zene akkori fővárosát. Sikert sikerre halmoz: a társasági élet ünnepeltje, aki meghirdetett vagy szűk körű hangversenyeken ejti ámulatba muzsikájával – és különösen briliáns zongorajátékával – elegáns közönségét. Az opera mellett épp a zongoraverseny minősül W. A. Mozart legfontosabb műfajának, s a bécsi termés a komponista legnagyobb teljesítményének számít a hangszeres zene területén. Előadásuk alkalmával többnyire maga a szerző ült a szólóhangszernél. Különösen a nagyböjti hetek bizonyultak ideálisnak hangversenyezés céljaira, de voltak az évnek egyéb kiemelt koncertidőszakai is. Utóbbiak közé tartozott az advent, s az 1786. december 4-én Bécs nyilvánossága elé került C-dúr koncert (K. 503) egy háromesztendőnyi, összefüggő versenymű-sorozat szépséggel teli végpontja lett. Nyitótételét a hangnemválasztásnak megfelelő ünnepi hang, fény és pompa uralja. Egyik témája a Marseillaise dallamát előlegezi, ám ez csupán a kor zenei köznyelvéből adódó megfelelés, bárminemű jelentésrokonság nélkül. Középtétele intim kamarazenei tájakra visz, majd a klasszikus századvég felé hajló évtizedek versenyműveire jellemző, színpompás-szellemes rontótétel zárja a darabot.
Bécs, 1908–1909: a Monarchia alkonya. Az utolsó békeévek oly jellegzetes hangja a nosztalgia, a búcsú, s mindez Gustav Mahler esetében személyes felhangokkal telítődik. Monumentális, szimfóniaszerű dalciklusát – tenor- és altszólóra, valamint nagyzenekarra, Dal a Földről címadással – ténylegesen szimfóniaként jelölte meg a szerző (VIII. szimfóniáját követően, de sorszám nélkül, mivel korábbi mesterek példái okán babonásan félt a végzetesnek tűnő IX. szimfónia felirattól). Hat tétele kínai versek nyugati átköltésein alapul, s a zeneszerző elrendezésében azok mintha egyetlen ívű pillantással, végső számvetésként járnák be az élet tereit: az ifjúságot, mámort és magányt, őszt és tavaszt, elidőzve a szépségen, végül elérkezve a többértelmű búcsúig. Stílusában a mű egyszerre folytatója a romantika százados hagyományainak, de előhírnöke is az újnak. Varázslatos hangszerelése zenetörténeti fogalom.

FényÁRnyék
2020. MÁRCIUS 22. VASÁRNAP 16.00
OLASZ KULTÚRINTÉZET, BUDAPEST

Műsor:
Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – nyitány
Bruch: e-moll kettősverseny, Op. 88
Bruch: F-dúr románc, Op. 85
Wagner: Szerelmi tilalom – nyitány
Wagner: Siegfried – Erdőzsongás
Wagner: Parsifal – Nagypénteki varázs

Miskolci Szimfonikus Zenekar
Hegedű: Soo Eun Lee
Mélyhegedű: Dirk Hegemann
Vezényel: Antal Mátyás

Sorozatunk záróhangversenye a német későromantika világába kalauzol el. Programja átfogó pillantást vet Richard Wagner életművére, mellette a fölfedezés örömét kínálja Max Bruch kevéssé ismert kompozícióinak megszólaltatásával. A 2020-ban évfordulós – száz esztendeje elhunyt – Bruch leggyakrabban hallható darabja a fiatalkori g-moll hegedűverseny (Op. 26), tavaszi műsorunk viszont a zeneszerző kései – s nem kevésbé ihletett – lírájába nyújt betekintést, előbb a hegedűre és mélyhegedűre írt e-moll kettősverseny (Op. 88), majd a mélyhegedűszólót igénylő Románc (Op. 85) révén. Wagnertől is fölhangzik egy ritkán játszott alkotás: a Szerelmi tilalom című vígopera nyitánya, amely keresetlen frissességével, vidám tónusaival A nürnbergi mesterdalnokok nyitó zenéjének párját képezi hangversenyünkön. A Szerelmi tilalom a még mindössze húszas évei elején járó karmester–zeneszerző Wagner munkája volt, szövegkönyve Shakespeare Szeget szeggel című vígjátéka nyomán keletkezett. Nyitányának előadása igazi „csemegének” tetszhet az életmű grandiózus darabjaiból válogatott részletek kiegészítéseként. (A teljes operát 2015-ben hallhatta első alkalommal Budapest közönsége.)
Az Olasz Kultúrintézetben meghirdetett 2019/2020-as hangversenysorozatunk műsorát mintegy áthatja a fény és árnyék kettőssége, de ugyanúgy az ünnep megannyi tónusa is, a művek eszmei kötődéseit, karaktereit, hangnemi folyamatait tekintve. Mindez, A nürnbergi mesterdalnokok fényárjától a Parsifal ünnepi emelkedettségéig ívelően, a záró délután kínálatára nézve is igaz. Az előbbi opera nagy erejű összegzése Wagner addigi művészi törekvéseinek: példázat és hitvallás, melynek gondolatvilágában hagyománytisztelet találkozik újító szellemmel, nemes humánum finom vagy vaskos iróniával, s a nyitány valóságos koncentrátuma a darab eszmei és zenei dimenzióinak. Egy ilyen jellegű összeállításból szinte kihagyhatatlan a zeneszerző fő művének, A Nibelung gyűrűjének valamely részlete: ezt a Siegfried zenedráma Erdőzsongása képviseli koncertünkön. Végül a műsor koronájaként a Parsifal részlete, a híres Nagypénteki varázs csendül föl, a közelgő egyházi ünnep felé tekintve.