A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének négy hangversenyéből kettőt Hamar Zsolt zeneigazgató vezényel, egy estén a hegedűs fenoménként világhírnevet szerzett Maxim Vengerovot, egy alkalommal pedig a dán Michael Schønwandtot láthatjuk a pulpituson. Olyan szólistákat üdvözölhetünk, mint a magyar közönség egyik legnagyobb kedvence, a nemzetközi sikerei csúcsán is elmélyült hegedűs, Baráti Kristóf, az izgalmasan rendhagyó egyéniségű, boszorkányos virtuozitású török zongoraművész, Fazll Say, valamint a hazai fuvolás társadalom kiválósága, Bálint János. A zenekar sokak örömére ismét Bachot játszik, Dubrovay László műve az új magyar zenét képviseli, Kodály Psalmus hungaricusa pedig a legnemesebb hazai hagyományokat. Schubert Nyolcadikja és Bruckner Kilencedikje esetében két „befejezetlen” találkozik egy este műsorán, Grieg, Sibelius és Nielsen műveinek megszólaltatásával teljes koncertet szentelünk Északnak, a bérlet utolsó hangversenyén pedig különleges Bécs–Párizs szendvicset fogyaszthatnak el a zenehallgatók – „a legnagyobb falatot” ezen az estén Mahler V. szimfóniája képviseli.
Kocsis bérlet / 2
2021. február 3., szerda, 19:30
Fehér éjszakák
Edvard Grieg: Peer Gynt, op. 23 – részletek
Jean Sibelius: d-moll hegedűverseny, op. 47
***
Carl Nielsen: III. szimfónia (Sinfonia espansiva), op. 27
Szalai Ágnes szoprán
Pásztor Péter bariton
Baráti Kristóf hegedű
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Michael Schønwandt
A hangverseny címe – Fehér éjszakák – Északra utal, arra a jelenségre, amely akkor tapasztalható, amikor a Nap nem nyugszik le, és így huszonnégy órán át világos van. Mit jelent Észak a közgondolkodásban? Ha Dél a temperamentumot, Kelet az ázsiai országok egzotikumát, Nyugat pedig a fejlett technikát és civilizációt, akkor Észak, valljuk meg, a kegyetlen hideget és a keménységet. De vajon a sokszor nagyon is szenvedélyes, energikus északi zenékre nem éppen mindennek az ellenkezője igaz?
Ha már égtájakról esett szó: a hangverseny szólistája, Baráti Kristóf az izgalmas Dél tájait is az északi est közönségének eszébe juttathatja, hiszen zenei eszmélésének idejét két- és tizenkét éves kora között Venezuelában töltötte. A Kossuth-díjas hegedűművészt ma a világ minden táján ünneplik, repertoárja a hangszer valamennyi fontos művét tartalmazza. A hatvanhét esztendős Michael Schønwandt a dán zeneélet büszkesége, ám az operai és szimfonikus repertoárban egyaránt otthonos karmester tanulóévei a londoni Királyi Zeneakadémia falai között teltek. Egyik specialitása honfitársa, Nielsen életműve, nem véletlen tehát, hogy a hangverseny második részében a dán zeneszerző 1910/11-ben keletkezett III. szimfóniája csendül fel, melynek különlegessége, hogy második tételében szövegtelen szoprán-, illetve baritonszólót hallunk. A norvég Grieg 1875-ben komponált Peer Gynt-kísérőzenéjének megalkotására maga a dráma szerzője, Ibsen kérte fel a komponistát, aki vonakodva írta meg művét, amely azonban végül legnépszerűbb alkotása lett. Hasonló népszerűségnek örvend Sibelius 1904-ben megalkotott Hegedűversenye is, amely sok évtizede a hangszer irodalmának egyik sarokköve.
