Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter egy szerelmespárt alakítanak, egy halálra ítélt, halhatatlan szerelem történetét. Ám varázsos játékukkal életre keltik egész Veronát is. Testük egyben az előadás díszlete is, ők maguk a színház. Gesztusok, mozdulatok fantáziadús jelrendszerével változnak egy pillanat alatt figuráról figurára.
Öntörvényű, lázas száguldás, egy drámaköltő zseni kottája alapján. Ketten vannak a világot jelentő deszkákon. Összesen ketten. Shakespeare világát jelentik.
Vámos Miklós ötlete és Mészöly Dezső fordítása alapján
beavató színház
Játsszák
Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter
„Elmesélünk egy történetet azokkal a lehetőségekkel és szabadsággal, amelyet egy mesélői helyzet megenged. Azaz a korlátlan fantáziával, játékosan mégis komolyan véve, ahogy az ember komolyan beszél a gyerekekkel szerelemről, halálról, tisztességről, barátságról. Azt hittem, bizonyos szerepek elmennek az ember mellett. Tévedtem. Csak utolértek. De hogy még Dajka is leszek, ez váratlan meglepetés. De kellemes. A célunk az, hogy megszólaljon a darab mondanivalója, a Shakespeare által írt Rómeó és Júlia.” -Rudolf Péter-
Az emlékezetes regény és film után, az Esőember adaptálójának jóvoltából – színpadon is…
A világhírű filmből készült musical dalai – Nem szabd félni, Valahol Európában, A…
