Szcenikus kantáta eredeti nyelveken, magyar és angol felirattal
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. október 31. vasárnap, 11:00
O Fortuna. Carl Orff leghíresebb művének elsöprő erejű kezdőmotívumait mindenki ismeri. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a Carmina burana nem oratorikus mű, hanem kimondottan színpadra szánt alkotás. Ez a darab latin nyelvű alcíméből is világosan kiderül: „világi dalok szólóénekesekre és kórusra, hangszerkísérettel és mágikus képekkel”.
Bogányi Tibor számos alkalommal dirigálta már a művet, és lassanként egy szcenizált előadás víziója született meg benne. A három szólista, a Magyar Nemzeti Balett három művésze és a monumentális, 120 fős énekkar köré lélegzetelállító látványt álmodnak az alkotók az Erkel színpadára: hat projektoron és LED-falakon elevenednek majd meg a 3D-s „mágikus képek.
Karmester, koncepció: Bogányi Tibor
Szoprán: Miklósa Erika
Tenor: Horváth István
Bariton: Kelemen Zoltán
Bevezető: Kőrösi András
Közreműködnek a Magyar Állami Operaház Gyermekkara és a Magyar Nemzeti Balett táncművészei, valamint a Bordó Sárkány Régizene Rend.
Koncepció: Bogányi Tibor / Könnyű Attila / Zászkaliczky Ágnes
Művészeti vezető:Bogányi Tibor / Zászkaliczky Ágnes
Karmester, rendező: Bogányi Tibor
3D vizuális látványvetítés: Freelusion®
Koreográfus, vizuális látványtervező: Papp Tímea
Vezető grafikus: Herczeg Ádám
Jelmeztervező : Szelei Mónika
Megbízott karigazgató: Csiki Gábor
A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Magyar feliratok: Pödör Ferenc
Bemutató: 2018. szeptember 22.
operett három felvonásban, magyar nyelven
Csányi Miklós kulturális menedzser új tájházat nyit meg Szabadszálláson, mely alkalomból sorsdöntő kérdésre kell választ adnia. Döntésének következtében kalandos utazásra indul lelkiismeretének útvesztőjében. Az útvesztő végén újabb választás elé kényszerül – hogy jól választ-e, avagy sem, döntsék el Önök!
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Egy igazán szívmelengető, csodálatos élmény karácsony estéje előtt pár nappal a leggyönyörűbb, ünnephez kötődő zenékkel.
“Harmincvalahány éve, A padlás bemutatásának idején, éppen a Vígszínházban és környékén sertepertéltem. Talán másodállású dramaturg voltam? Meg nem mondom! Csak…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
