A színdarab megszületésekor, 1884-ben Csiky Gergely már lassan tíz éve
maga mögött hagyta a papi hivatást, hogy íróvá váljon. Saját korának
ismerőjeként remek karakterekkel, finom humorú darabokkal ajándékozta
meg a magyar irodalmat. Drámái azonban legkevésbé sem elavultak –
Mohácsi János, országunk egyik legkeresettebb rendezője pedig
testvérével, Mohácsi István dramaturggal ezt be is bizonyítják nekünk.
Az élmény tökéletessé tételéről pedig a remek szereplőgárda gondoskodik:
a főbb szerepekben Márton András, Sára Bernadette, Sirkó László, Csémy
Balázs, Téby Zita és Hegedűs Zoltán.
Szinopszis:
A kifizetetlen számláknak van egy közös tulajdonságuk, tudniillik nem
tűnnek el maguktól, nyomtalanul. Az pedig egyértelmű és vitathatatlan,
hogy a család feje, a férj, öt gyermek boldog édesapja fogja kifizetni
őket. Igen ám, de már nincs miből.
Solmay csendesen szemléli felesége, Szidónia féktelen költekezését, aki
természetesen mindent a gyermekei boldogságáért tesz. A lányokat férjhez
kell adni, mert ez biztosíthatja a család jövőbeni jólétét. Közben
persze kell tartani egy estélyt, és fel kell dúlni egy házasságot: a
legidősebb lány, Szerafin már megtalálta a megfelelő férfit, férjjé
tette, és – anyjához hasonlóan – költekezésével igyekszik romlásba is
taszítani.
Bizony, a buborékok szétpukkannak, a csillogó hazugságok lelepleződnek,
és a családi panoptikum szétesni látszik. Persze azért ne aggódjunk
túlságosan! A passzívnak tűnő családfő kézbe veszi az ügyet, és rendet
teremt; mert a családot meg kell menteni, a szerelmeseket össze kell
hozni, és egyáltalán: a Buborékok vérbeli vígjáték, ennek megfelelően a
gordiuszi csomókat el kell vágni.
