Kétszemélyes zenés színház
Miért sikeresek Magyarországon ezek a fél évezredes balladák? A költő nagyságán túl nyilván azért, mert Villont épp magyar nyelvre fordították legtöbbször és legtöbben, épp
a huszadik században, és épp a magyar irodalom legjelesebbjei. Ezeket a verseket szinte mindenki ismeri, sokan kívülről fújják: nemzedékek önmeghatározásának állomása a villoni személyiség és az azt magyarra ültető szövegek iránti elfogult szeretet. A műsor sok fordítást használ: József Attila, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Mészöly Dezső és Vas István szövegein túl Faludy közismert átirataiból is elhangzik jó néhány.
Huzella Péter a régi Kaláka együttes Villon-lemezén megjelent dalait és ehhez az előadáshoz írt új szerzeményeit énekli, Mácsai Pál pedig nem csak mondja, játssza, éli a verseket, hanem énekel és gitározik is. A két gitár és az ének eredeti jogaiba helyezi vissza a verseket, hiszen Villon maga korában közismert dallamokra írt. A mai értelemben vett versként, zene nélkül megszólaló szövegek kortársi hangon szólnak.
Igazi különlegesség, izgalmas kaland Villon mindig érvényes, örök emberi szövegeit hallani közel félévezredes távolból, az új, a harmadik évezredben.
Székesfehérvári Balett Színház szervezésében. Az estünk 3 egyfelvonásos táncműből áll, a Szeszélyből, az…
Egy magazinszerkesztőség Manhattanben, valamikor a 2010-es években. Fotók: Dömölky Dániel, a fotók jogdíjasak.
