Jegyvásárlás


Program


Beethovennel a szabadban
10

Beethovennel a szabadban

A zeneszerző születésének 250. évfordulóján a Nemzeti Filharmonikusok Beethovennel a szabadban című koncertsorozata több mint hatvan éve a nyári időszak páratlan klasszikus zenei élményét nyújtja Martonvásár szívében.

Beethovennel a szabadban

A zeneszerző születésének 250. évfordulóján a Nemzeti Filharmonikusok Beethovennel a szabadban című koncertsorozata több mint hatvan éve a nyári időszak páratlan klasszikus zenei élményét nyújtja Martonvásár szívében.
Az idei – hatvankettedik – alkalom különleges, hiszen a bécsi mester kétszázötvenedik születésnapja előtt tisztelgünk, kapcsolódva Martonvásár Beethovenemlékévének programjaihoz.
Ebből az ünnepi alkalomból – a szokásos három koncert helyett – öt estén át hallhatja   
Közönségünk a zeneszerző csodálatos műveit, és ezúttal mind a kilenc Beethovenszimfónia elhangzik majd a Brunszvik-kastély gyönyörű parkjában, neves hazai szólisták közreműködésével.
A koncerteken Hamar Zsolt, a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatója vezényel.

2020. június 19., péntek, 19:00        esőnap: június 21., vasárnap

Műsor:
III. Leonóra-nyitány, op. 72b
IX. (d-moll ) szimfónia, op. 125

Közreműködik:
Váradi Zita - szoprán
Ulbrich Andrea - mezzoszoprán
Horváth István - tenor
Kovács István - basszus

Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)

Vezényel: Hamar Zsolt

A Fidelio különböző változataihoz Beethoven rendre új nyitányt komponált, a III. Leonóra-nyitány az opera 1806-os előadásához készült. A nagyszabású szimfonikus mű ugyanakkor feszültsége és időtartama miatt nehezen illeszkedik az opera elejéhez, Mahler az általa vezényelt előadásokon a mű fináléja előtt szólaltatta meg.

1822 és 1824 között komponált IX. szimfóniájában Beethoven már nemcsak feszegeti a műfaj hagyományos kereteit, hanem ki is lép azok közül: a négytételes mű időtartama meghaladja az egy órát, és a fináléban – amelynek bevezetésében visszatérnek a korábbi tételek dallamai – énekes szólisták kvartettje és kórus is csatlakozik a zenekarhoz. A mű hatása nemcsak a zenetörténetben követhető – gondoljunk például Gustav Mahler szimfóniáira –, de a mindennapokban is: a szimfónia Herbert von Karajan által vezényelt hangfelvételének időtartamához igazították a ’80-as évek elején megjelent új hanghordozó, a CD játékidejének szabványos hosszát, az Örömóda dallama pedig az Európai Unió himnuszaként gyakran önállóan is felcsendül


2020. június 20., szombat, 19:00    esőnap: június 22., hétfő

Műsor:
II. (D-dúr) szimfónia, op. 36
I. (G-dúr) románc, op. 40
VII. (A-dúr) szimfónia, op. 92

Közreműködik:
Kruppa Bálint - hegedű

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Hamar Zsolt

A Heiligenstadtban, 1801–1802-ben komponált II. szimfónia Beethoven első alkotókorszakának egyik utolsó műve. A terjedelmét tekintve még klasszikus, ugyanakkor meglepő ritmikai és dallamgesztusokban bővelkedő szimfónia hangvételén nem hagyott nyomot, hogy a zeneszerzőben a komponálás idején tudatosult gyógyíthatatlan halláskárosodása.
Ugyanekkor keletkezett Beethoven hegedűre és zenekarra írt, bensőséges hangvételű G-dúr románca. Bár később komponálta, mint F-dúr testvérdarabját, korábban jelent meg nyomtatásban, így ez kapta az egyes sorszámot.
Beethoven VII. szimfóniája 1811–1812-ben keletkezett. Richard Wagner „A tánc apoteózisa”-ként méltatta, és valóban szinte minden tétele táncos: a pontozott ritmusú, hatnyolcados lejtésű első tétel után a lassú tétel helyén egy Allegretto feliratú kétnegyedes, szinte szakrális táncot hallunk. Ez a tétel a szimfónia legnépszerűbb részlete, már az ősbemutatón is meg kellett ismételni. A gyors scherzo után bacchanália jellegű finálé zárja a művet.

2020. június 26., péntek, 19:00        esőnap: június 28., vasárnap

Műsor:
IV. (B-dúr) szimfónia, op. 60
Ah! perfido – hangv ersenyária, op. 65
III. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia, op. 55

Közreműködik:
Megyimórecz Ildikó – szoprán

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Hamar Zsolt

Beethoven 1806-ban komponált IV. szimfóniája különlegesen sokszínű. Az első tétel bevezetője szinte betekintést enged az alkotómunkába, érzékeltetve, ahogy a zeneszerző a gyors szakasz kezdőtémáját küzdelmesen találja meg. A mű során
Beethoven örömmel játszik a makacsul visszatérő ritmusképletekkel, a csalóka hangsúlyeltolásokkal. Az Ah! perfido kezdetű hangversenyária 1796-ban hangzott el először,
Lipcsében. A drámai jelenet (scena) recitativóból és áriából áll, a szöveg egy elhagyott szerelmes nő fájdalmát jeleníti meg.

Az 1802 és 1804 között komponált III. szimfónia négy tétele egy hős portréja is lehetne.
Az első tétel egyszerű nyitódallama a tétel végén megdicsőülten hangzik fel újra.
Ezt követően egy gyászindulót, egy scherzót és egy német táncra épülő variációs
tételt hallunk, a változatok között verbunkosszerű magyaros zene is helyet kapott.
Beethoven először a Buonaparte alcímet adta a szimfóniának, amikor azonban
Napóleon császárrá koronázta magát, Eroicára változtatta azt.


2020. június 27., szombat, 19:00        esőnap: június 29., hétfő

Műsor:
VIII. (F-dúr) szimfónia, op. 93
B-dúr rondó zongorára és zenekarra, WoO 6
VI. (F-dúr, „Pastorale”) szimfónia, op. 68

Közreműködik:
Szokolay Ádám zongora

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Hamar Zsolt

Bár napjainkban a kilenc közül szinte a legritkábban hallható, e műfajban született alkotásai közül mégis az 1812-ben komponált VIII. szimfónia volt Beethoven számára a legkedvesebb. A mű sok szempontból meglep. Az előző három szimfónia után Beethoven most mintha visszatérne a műfaj haydni keretei közé: négytételes, de rövidebb, sőt derűs hangvételű szimfóniát komponál.
A zongorára és zenekarra írt B-dúr rondó eredetileg a II. zongoraverseny zárótétele lett volna, azonban csak Beethoven halála után jelent meg, a zongoraszólamot a zeneszerző növendéke, Carl Czerny fejezte be. A tétel szólistája, Szokolay Ádám csak néhány hónappal idősebb, mint a mű komponálása idején a huszonhárom éves zeneszerző.

Az 1802 és 1808 között komponált VI. (Pastorale) szimfónia két szempontból is kilóg Beethoven szimfóniáinak sorából: az egyetlen öttételes mű, ráadásul a tételek fölé a zeneszerző programot sugalló címeket írt. Az első két tétel az ember és a természet találkozását, a scherzo a falusi emberek vidám együttlétét, a két utolsó tétel pedig egy vihart és a vihar utáni hálás érzéseket jeleníti meg.


2020. július 4., szombat, 19:00        esőnap: július 5., vasárnap

Műsor:
I. (C-dúr) szimfónia, op. 21
II. (F-dúr) románc, op. 50
V. (c-moll, „Sors”) szimfónia, op. 67

Közreműködik:
Tóth Kristóf hegedű
Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Hamar Zsolt

Beethoven szimfóniáinak többsége még Joseph Haydn életében keletkezett.
Az 1795 és 1800 között komponált I. szimfónia esetében ezen kevésbé lepődünk meg: a Gottfried van Swietennek (Haydn, Mozart és Beethoven pártfogójának) ajánlott mű még a haydni-mozarti szimfonikus mintákat követi, bár szokatlan indítása vagy a meglepetésszerű hangsúlyok gyakori alkalmazása már félreismerhetetlenül beethoveni gesztus. Az 1804 és 1808 között keletkezett V. szimfónia felépítését tekintve látszólag nem lépi át a műfaj klasszikus kereteit, valójában azonban a tematikus egység kimunkálásával hatalmas lépést tesz előre a romantika felé. Ez a szimfónia is négytételes, bő félórás kompozíció, zenéje azonban már jelentősen eltávolodik a műfaj bécsi klasszikus hagyományaitól; a szenvedélyes c-moll első és a heroikus C-dúr negyedik tétel – és annak hírhedten hosszú kódája – között feszülő drámai ív a beethoveni életmű egyik csúcsává avatja a művet. Az I. szimfóniával egyidőben, 1798-ban komponálta Beethoven az F-dúr románcot, mely – akárcsak a G-dúr románc – a zeneszerző bensőséges hangvételű lassú tételeinek sorába illeszkedik.

Ajánló


Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a…

Isten eljön hozzánk, mert nagyon sok mondanivalója van. Megosztja gondolatait az elmúlt néhány…