A Kékszakállú herceg vára
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. május 20. vasárnap, 19:30
Bach: III. (G-dúr) Brandenburgi verseny, BWV 1048
Bartók: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
--- szünet ---
Bartók: A kékszakállú herceg vára
Közreműködnek: Rost Andrea szoprán, Sebestyén Miklós basszbariton
Vezényel: Keller András
Bach és Bartók távoli és mégis összeillő párosa, s nem mellesleg a Kékszakállú ősbemutatójának szinte napra kerek centenáriuma: ezek a jegyek teszik különlegessé ezt a két koncertet. Keller Andrásék Bach III. brandenburgi versenyével indítják a programot: a kultikus tiszteletnek örvendő sorozat e darabja körül megoldandó probléma is akad, hiszen a csembaló mellett csupán vonósokat foglalkoztató concerto második tétele mindössze két akkordot tartalmaz. Bartók Béla 1936-os, Paul Sacher felkérésére megkomponált Zenéje korántsem csak a hangszerelés terén jelentett újdonságot a maga korában, míg ma már jó ideje úgy hallgatjuk, mint a XX. század egyik legfontosabb kompozícióját. Bartók egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára még 1911 szeptemberében elkészült, ám a bemutatójára mégis csupán hét évvel később, 1918. május 24-én kerülhetett sor a Magyar Királyi Operaházban. A művészi tehetségekkel és komoly szervezőkészséggel megáldott intendáns, gróf Bánffy Miklós jóvoltából bemutatott egyfelvonásos elsőre nem aratott igazi közönségsikert, de a férfilélek magányát körülölelő és a témát magasba emelő mű idővel nemcsak a legismertebb magyar operává, de igazi slágerdarabbá is vált. Ezen a két estén a világhírű magyar szoprán, Rost Andrea és a New York-i Metropolitan színpadán már szintén ismerős basszbariton, Sebestyén Miklós énekli majd Judit, illetve a Kékszakállú szólamát.
A koncert az alábbi bérletekkel látogatható
#Tradíciók+ bérlet
Kevesen remélték már, de 2024. június 1-jén sokak álma válik valóra. Egy nagykoncert erejéig összeáll egy korszak emblematikus együttese, a HUNGÁRIA.
A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja. A darab színrevitele és befogadása mindig kivételes erőpróba a rendező és néző számára egyaránt.
1958, nyara – Éktelen drága gyémántot hoznak a Minneapolis City Bankba. Egy notórius fegyenc megszökteti magát, hogy lecsapjon a kőre, közben beszáll mellé a kretén haverja, a szélhámos csaja, meg egy... karbantartó. Elcserélt személyazonosságok, titkolt tervek, szerelmi háromszögek, és egy város, ahol lassan a díszpolgár is gengszter. Ludwig herceg gyémántja pedig csak arra vár, hogy valaki, végre, lopja már el.
Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon…
„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”
Évnyitó vagy szülői értekezlet? Napközi ügyelet és portfólió készítés? Mit tegyünk, ha a tanár kollégák játszmákba hajszolják egymást és visszaélnek…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
