Az elveszett Csontváry egy jelenkori történeten keresztül mutatja meg, hogy mennyi bizonytalanság, legenda és titok lengi körül még ma is a magyar festészet e különös alkotóját, akinek lélegzetelállító festményei az elmúlt években sorra döntötték meg az aukciósházak eladási rekordjait.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. november 6. péntek, 19:00
Az elveszett Csontváry
nyomozás egy részben
Írta: Kovács Krisztina
Rendező: Paczolay Béla
A 100 éve meghalt Csontváry Kosztka Tivadar művészete nemcsak kiemelkedő a magyar festészetben, de olyan magányos is, mint híres ezeréves cédrusa. Csontváry különc viselkedése, kortársainak vaksága és hatalmas vásznainak mozdíthatatlansága együttesen játszottak szerepet abban, hogy csak sokára ismertük fel a festő nagyságát, a képek valódi értékét, és az életmű csak későn találta meg méltó helyét a nemzeti kultúrában és emlékezetben.
Az elveszett Csontváry egy jelenkori történeten keresztül mutatja meg, hogy mennyi bizonytalanság, legenda és titok lengi körül még ma is a magyar festészet e különös alkotóját, akinek lélegzetelállító festményei az elmúlt években sorra döntötték meg az aukciósházak eladási rekordjait.
A darabban a jelenből kikacsintva egy furcsa, álomszerű időutazásban és nyomozásban veszünk részt, ahol megismerhetjük Csontváry képeinek kalandos sorsát, és írásain, levelezésén keresztül megidéződik Csontváry alakja is.
„Jómagam nem hiszek a festő – ki tudja miért felreppenő – magányosság-mitológiájában, és azt is tudom, hogy ezeréves cédrusképének sem a magányosságról szólt az eredeti címe: Egy cédrusfa Libanonban. Nem volt különcebb az őt nagy számban körülvevő különcöknél, és nem azért nem vált ki kortársainak mára elfeledett sokaságából, mert azok vakok voltak, vagy mert képei mozdíthatatlanok. A töredékes életmű és szétszóródott forrásirodalom ugyanakkor értelemszerűen terelik gondolatainkat a képek és az alkotó kalandosnak tetsző sorsa, az ezekben megpillantható „kifejletek” misztikus-misztifikált és bizonytalan, de nemegyszer valóban színpadképes változatai felé.”
Dr. Aknai Tamás, művészettörténész
Berlioz kései operanyitánya, a Beatrix és Benedek izgalmas, dinamikus zene. Csajkovszkij Hegedűversenye a 19. egyik legnépszerűbb versenyműve: egyszerre virtuóz és bensőséges. César Franck d-moll szimfóniája pedig a belga származású francia szerző német komolyságot árasztó opus magnuma.
A belga jazzélet színe-java mutatkozik be ezen a kétrészes estén. Hazája vezető big bandje, a Brussels Jazz Orchestra, legkiemelkedőbb gitárosa, Philip Catherine, eminens szaxofonosa, Bert Joris és legkarakteresebb énekese, David Linx egyesíti erőit, hogy egy, az Európai Hidak számára összeállított programmal nyűgözze le a közönséget.
Martin Rauhaus komédiája hatalmas filmsiker volt hazájában, színpadi változata pedig Németország után először nálunk mutatkozik be.
Brian Blade legendás amerikai jazzdobos (Chick Corea, Joshua Redman, Bill Frisell) Magyarországon is jól ismert, még popos körökben is az…
Csak a szeretet: az egyetlen és ősi, időn és téren átívelő, mindannyiunkat összekötő energiáról beszél Magyarország első számú újcirkusz-társulata, a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
