Online Jegyvásárlás – KoncertPromo.hu

Az Aidában gyötrelmes erkölcsi dilemma elé kerülnek a törékeny főhősök: kihez legyenek hűségesek: hazájukhoz, családjukhoz vagy szerelmükhöz?
Az opera története háborúban fogant, nemcsak a megírásakor, hanem a színpadon is. A hadifogoly etióp királylány és király, a szerelméért és szerelme miatt elbukó egyiptomi hadvezér történetén végigdübörög a háború. Egyiptom pirruszi győzelmet arat ugyan, mégis, ez a győzelem, amelyet annyian akarnak, pusztulást hoz mindenkire, aki kívánta.

Ez a mese a háborúról szól, amely egyidős az emberrel, és alighanem elmúlni is csak az emberrel fog. A háborúról, amely milliók életéről és haláláról dönt, szerelmeket és családokat szaggat szét, amely átitatja a harcban álló országokat, azok mindenféle rendű és rangú polgárait, a fáraóktól a rabszolgákig. De van, amin nem diadalmaskodhat: a lélek tisztasága.

I. felvonás
Aidát, az etióp királylányt rabszolgaként tartják fogva Egyiptomban, ám előkelő származását senki sem ismeri. Aida és Radamès, az ifjú egyiptomi hadvezér titkon szeretik egymást.
A főpap bejelenti, hogy az etiópok ismét megtámadták Egyiptomot, és közli Radamèsszel, hogy Ízisz őt jelölte ki az egyiptomi seregek élére. Amneris, a fáraó lánya szintén szerelmes Radamèsbe, és abban reménykedik, ha Radamès győztesként tér vissza, elveszi őt. Radamèst viszont az a remény élteti, ha győzelmet arat, titkos szerelmét, Aidát veheti el. Aida választás elé kerül: kinek a győzelméért imádkozzon: szerelme, vagy apja és egyben hazája győzelméért?

II. felvonás
Aida apja megtámadja Egyiptomot, hogy kiszabadítsa a lányát, de vereséget szenved. Radamès győztesként tér haza, a hadifoglyok között ott van Aida apja is. A fáraó kihirdeti, hogy Radamèsnek jutalmul bármilyen kérését teljesíti. A hadvezér az etióp foglyok szabadon bocsátását kéri, amit a főpap megakadályoz. A fáraó felajánlja trónját és lánya kezét Radamèsnek.

III. felvonás
Aida Radamèst várja az éj leple alatt,aki titkos találkozóra hívta a Nílus partjára. A hercegnő kilátástalannak látja helyzetét: szerelme a fáraó lányát készül feleségül venni, hazájába pedig nem térhet vissza. Váratlanul megjelenik apja, kíméletlenül meggyötri; tudja, hogy az ellenség fővezére a szerelme, és ráparancsol, hogy vegye rá Radamèst a hazaárulásra.
Radamès, megbízva Aidában, elárulja a hadititkot, mire Amonastro előront és Radamès tudomására hozza, hogy ő az etióp király.
A féltékeny Amneris is előront kíséretével, de mielőtt letartóztathatná a hazaáruló hadvezért, Radamèsnek sikerül elmenekítenie Aidát és apját.

IV. felvonás
Amneris kétségbeesetten próbálja megmenteni szerelme életét, akit miatta ítéltek halálra, de Radamès nem akar Aida nélkül élni. A halálos ítéletet végrehajtják, Radamèst élve befalazzák a kriptába. A néma sírboltban Aida bújik elő rejtekhelyéről, hogy együtt halhasson szerelmével.

Az Aida születése
1869-ben az egyiptomi alkirály felkérte Verdit, hogy szerezzen ünnepi zeneművet a Szuezi-csatorna megnyitására. A komponista nem vállalta. Az alkirály később ismét megkereste Verdit, ezúttal azügyben, hogy nem írna-e operát a kairói (az első afrikai) operaház megnyitására. Az olasz opera mestere igent mondott, és elkezdett dolgozni az Aidán.
Az opera a fáraók korában játszódik, amikor Egyiptom leigázta az akkori Etiópiát. A rabszolgaságba jutott etióp királylány története az emberi dilemma, a politikai és személyes konfliktusok példája. A háború a legszélsőségesebb és legdrámaibb helyzeteket produkálja, melyeket egyszerűen nem lehet megoldani. Mit tegyen az ember, ha hazaárulóvá kellene válnia a szerelméért? Hogy engedelmeskedjen az apjának, hogy közben a szerelmét se árulja el? A monumentális palota fényűző termeiben oly magányos az ember a fölé tornyosuló problémákkal, mintha a sivatagban állna egyes egyedül.
Verdit nem a fáraók világának egzotikuma izgatta. Az Aidát a nemzetek közti egyetemes harmónia és béke ünneplésének szánta, mindazzal a pompával és szertartásossággal, ami egy ilyen ünnepélyes eseményt megillet. A mű nem készült el a megnyitóra (közbeszólt egy háború), s emiatt az operaházat kénytelenek voltak a Rigolettóval megnyitni. Az Aidát végül 1871-ben mutatták be Kairóban.

Két évvel később Egyiptom háborút indított Etiópia ellen.

Szövegíró Antonio Ghislanzoni

Közreműködik: Honvéd Férfikar

Fotó: Rákossy Péter