Händell: h-moll concerto grosso, HWV 330 [op. 6/12]
J. S. Bach: a-moll hegedűverseny, BWV 1041
J. S. Bach: Vergnügte Ruhʼ, beliebte Seelenlust – kantáta, BWV 170
Vivaldi: e-moll („A kedvenc”) hegedűverseny, RV 277
Ábrahám Márta (hegedű), Dobi-Kiss Veronika (alt)
Ábrahám Consort (koncertmester: Ábrahám Márta, művészeti vezető: Schweigert György)
Georg Friedrich Händel 1706–1710 között, Itáliában töltött évei alatt ismerkedett meg az olasz zene fontosabb műfajaival és mestereivel. Corelli és mások hatása Händel későbbi angliai munkásságában is kimutatható, különösen az 1739-ben komponált concerto grossókban. Johann Sebastian Bach sosem járt Itáliában, de különösen az 1710-es években számos nagy kortársa – főként Antonio Vivaldi – műveit tanulmányozta. A zenekar által játszott ritornellók, illetve szólószakaszok váltakozásából álló concertoforma mély nyomot hagyott művészetén: nem csak a Weimarban és Köthenben komponált versenyművein, hanem olyan nagyszabású kompozícióiban is, mint a lipcsei kantáták és a passiók. Vivaldit kortársai nem csak zeneszerzőként, hanem virtuóz hegedűművészként is számontartották – nem véletlen tehát, hogy műveit az éneklő dallamosság mellett a hangszerjáték mesteri csillogása is jellemzi. Több hegedűversenye visel valamilyen címet vagy ragadványnevet, az „Il favorito” állítólag VI. Károly német-római császár (III. Károly magyar király) egyik kedvenc zenedarabja volt.
Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont
