A művészet templomai ismeretterjesztő sorozat követkető részében Vincent Van Gogh munkássága egy egészen új nézőpontból kerül megközelítésre: a holland festőzseni műveinek legnagyobb magángyűjteményével rendelkező személy, Helene Kröller-Müller (1869–1939) szemszögéből, aki a festő közel háromszáz alkotását vásárolta fel a 20. század elején. Miközben a film végigköveti a műgyűjtő nő életútját, végigvezeti a nézőket a De Huge Veluwe Nemzeti Park területén található Kröller-Müller Múzeum páratlan építészeti csodáján és a benne megtalálható felbecsülhetetlen értékű műalkotásokon. Van Gogh egzisztenciális és lelki vívódásai testvére, Theo leveleinek egy-egy bekezdésén keresztül tárulnak fel a filmben, amely egyúttal a festő különböző lakhelyeire is elkalauzolja a nézőket, Párizstól egészen Provence-ig. A film különlegessége, hogy átfogó módon mutatja be mind a gyűjteményt, mind a lángoló szenvedélyt a művészet iránt, ami a létrejöttéhez vezetett. A film vezérfonalúul szolgáló másik kiállítás a vicenzai Basilica Palladiana „Búzamezők és borús égbolt között” című tárlata, amely negyven festményt és nyolcvanöt rajzot vonultat fel a Kröller-Müller Múzeum gyűjteményéből. A film különlegessége, hogy nem csupán Van Gogh művészetét és zsenialitását hivatott elmondani, de segít megérteni a rajz fontosságát is a művészeti stílusában. Bár látszólag ösztönszerűen megalkotott, festményeinek létrejöttét hosszú felkészülési folyamat előzte meg. Ennek eredményeképp nem csupán vázlatok, de önmagukban is kész művészeti alkotások születtek, amelyekben már megtalálhatóak a festményeire oly jellemző töredezett vonalvezetések. (Pannonia Entertainment)
