Schönberg zenetörténeti klasszikussá lett, ám életművének félreértésektől és előítéletektől mentes megismerése máig sem vált teljessé.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. január 31. csütörtök, 19:30
előadja: Csalog Gábor
Schönberg 3 zongoradarab Op.11.
Schönberg Verklärte Nacht, Op.4
--- szünet ---
Schönberg Pierrot Lunaire Op. 21 (1912)
Szólista: Csordás Klára (mezzoszoprán)
Vezényel és közreműködik: Keller András
Schönberg mára időközben zenetörténeti klasszikussá lett, ám életművének félreértésektől és előítéletektől mentes megismerése máig nem vált teljessé. E célt szolgálja ez a koncert is, amely a tonalitással szakító 1909-es Három zongoradarabbal indul majd, ami egyszerre értelmezi újra a múltat és mutat a jövőbe, egyszerre szélsőségesen racionális és megrázóan kifejező zene, mely Csalog Gábor előadásában lesz hallgató.
A schönbergi kifejezőerő egészen más dimenzióit mutatja be az 1899-ben született Megdicsőült éj (Verklärte Nacht), melyet a Ligeti Ensemble művészeiből alakult vonósszextett szólaltat meg. Két ember – egy nő és egy férfi – megrendítő találkozását élhetjük át a zene közvetítésével, melyet a századforduló egyik legelismertebb költőjének verse ihletett. Richard Dehmel Verklärte Nacht című költeménye öt tisztán elkülönülő versszakban tárja fel előttünk a történetet. A páratlan versszakok (1, 3, 5) a találkozás élő hátterét, a holdfényes erdőt keltik életre, míg a páros versszakokban (2, 4) először a nő, majd a férfi hangját halljuk. Schönberg megfogalmazásában zenéje „nem egy meghatározott cselekményt vagy drámát illusztrál, sokkal inkább a természet ábrázolására és az emberi érzések kifejezésére szorítkozik.”
A Pierrot Lunaire valódi alappillére a 20–21. századi zenének. Miközben gyökerei a romantikus dalciklusokig nyúlnak vissza, szokatlan hangszerelésével, merész atonalitásával és rendhagyó zenei eszközeivel hatással van a mai kortárs szerzőkre is. Schönberg Albert Giraud huszonegy versére komponálta melodrámáját, melynek előadásához egy speciális énekbeszéd technikát (Sprechgesang) írt elő. A partitúra előszavában Schönberg a következő instrukciót adja az énekesnek: „A beszédszólamban (Sprechstimme) hangjegyekkel megadott dallam (néhány, külön jelzett kivételtől eltekintve) nem éneklésre van szánva. Az előadó feladata, hogy ezt a lejegyzett hangjegyek figyelembevételével beszéddallammá (Sprechmelodie) alakítsa.” A Ligeti Ensemble koncertjén ezúttal Csordás Klára alakítja az énekszólamot, akihez 5 zenész társul, akik összesen nyolc különböző hangszeren játszva szólaltatják meg a huszonegy dalt, melyek mindegyike más-más hangszerelést követ. A rövid dalok témái közt a szerelmet és a szexualitást éppúgy megtaláljuk, mint a vallást, a honvágyat vagy épp az erőszakot. Schönberg ugyanakkor azt javasolja, hogy a zene közben ne túl sokat töprengjük a Giraud-szöveg jelentésein, hanem csak adjuk át magunkat a hangzásélménynek.
A művész pályafutásának 30 éves évfordulóját ünnepli idén és a jubileumi turnéja keretében dupla koncertet ad Budapesten!
A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A bemutató 2014 augusztusában a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szeptemberben pedig a Madách Színházban volt.
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök emberi értékekről, de ravaszságról, cselvetésekről és gyarlóságról is.
Lázár Ervin mesejátékát már számos változatban láthatták az író rajongó olvasói. Tévéjáték, könyv, vagy színházi formában, sőt egy generáció nevelkedett…
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad –…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
