A Concerto Budapest Koncertjén a Virtuózok második évadának különdíjasát, a mindössze 16 éves Abouzahra Mariam hegedűjátékát hallhatják a Kölcsey Központ Nagytermében. A zenekart a Liszt-, Kossuth- és Prima Primissima díjas Keller András dirigálja.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tuesday, May 21 2024 7:00PM
A CONCERTO BUDAPEST KONCERTJE
Műsor:
Brahms: D-dúr hegedűverseny, op.77. / Beethoven: III. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia, op. 55.
Közreműködik: Abouzahra Mariam (a Virtuózok második évadának különdíjas versenyzője) – hegedű / Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
„Népszerű lesz-e valaha, bajos volna eldönteni.”– írta beszámolójában Johannes Brahms D-dúr hegedűversenyéről a Pesti Napló egykori kritikusa. Az 1879-es lipcsei ősbemutató óta eltelt közel másfélszáz év alatt a hegedűs szakma és a közönség is egyértelmű választ adott erre a kérdésre. Tény, hogy a Joachim József ösztönzésére született versenymű nem ad lehetőséget az öncélú virtuozitásra, helyette zenei mélységeivel, tömörségével és monumentalitásával kárpótol. Nem meglepő, hogy a zeneszerző és a hegedűs között szoros barátság szövődött. Joachim ugyanis az elmélyült előadóművészek azon típusához tartozott, aki számára a zenei értékek előbbre valóak voltak, mint a felszínes csillogás. Ezek az erények jellemzik Brahms alkotói életművét is, és jelölik ki helyét a zenetörténet legnagyobbjai között. Nem csoda tehát, hogy a D-dúr hegedűverseny némileg meglepte a kortársakat, mivel túlzottan szimfonikus jellegűnek érezték, ráadásul az is kiderült, hogy a zeneszerző eredetileg négy tételesre tervezte. Nyitó tétele terjedelmében és koncepciójában beethoveni súlyú és terjedelmű, melynek során a szólóhangszer csak egy magvas zenekari bevezető után jut szerephez. A tételvégi szokásos kadenciát - a harmadikéhoz hasonlóan - Joachim komponálta, Brahms stílusához tökéletesen alkalmazkodva. A középső Adagio érdekessége, hogy főtémáját nem a szólóhegedű, hanem az oboa szólaltatja meg, a hegedű fantáziaszerűen bontja ki az anyagot a háromtagú szerkezet során. A záró Allegro giocoso – melyben tökéletes egyensúlyba kerül a szólista és a zenekar – ellenállhatatlan táncos, örömteli lendületével fogja meg a hallgatót.
A klasszikus szimfónia műfaját – az ún. mannheimi iskola nyomdokaiba lépve – Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus Mozart páratlanul gazdag életműve emelte a zenei alkotóművészet centrumába. Az ő kompozícióikban a legmagasabb szinten valósul meg az a tartalmi és formai egység, mely a klasszika alkotásait jellemzi. Beethovent partitúráiban jutott azonban tetőfokára a műfaj, arra a pontra, amikor már a mondanivaló, a szerzői szándék kezdi tágítani, szétfeszíteni a hagyományos kereteket. Változik az előadó együttes létszáma, a tételek száma, illetve sorrendje, zenén túli, program-jellegű elemek jelennek meg, majd a „Kilencedikben” megszólal az emberi hang is. Beethoven I. és III. szimfóniájának megszületését mindössze három év választja el, mégis meglepő Beethoven előrelépése a műfaj megújítása terén. Míg az 1800-as keltezésű I. C-dúr szimfónia a haydn-i mintát követve adott lehetőséget zeneszerzői érettségének bizonyítására, addig a III. Esz-dúr (Eroica) szimfónia az életmű talán legnagyobb meglepetését, a műfaj újjászületését jelenti. Az Eroica gyökeresen új utakat keres. Zenén túli asszociációt kínál amikor „hősi” szimfóniaként definiálja magát, melynek ajánlása eredetileg Napoleonnak szólt. A nyitótételben már nyoma sincs lassú bevezetésnek, két súlyos dúr akkord után máris a főtémával ismerkedünk meg. A terjedelmes szonátatételt követően öt szakaszból álló gyászindulót hallunk, aztán éles váltással egy scherzo következik. A zárótétel gyakorlatilag egy variációsorozat, melyben meghatározó szerepet játszik az ellenpontra épülő, polifón szerkesztésmód.
– baljos –
It is always a thrill to reflect on the fact that, even though the vast majority of Richard Wagner's oeuvre consists of his operas and music dramas, and the singers who perform in them on the world's top stages are exceptional artists, the most popular parts of these works, which can also be played independently, are the orchestral sequences.
After earning tremendous critical and popular acclaim at last year's Edinburgh Fringe Festival, IMA is returning to Müpa Budapest, again playing in a tent set up next to the building.
Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.
A hatalmas sikerű dán film alapján készült színdarab nagy beleérzéssel és humorral szembesít bennünket azzal, milyen eufóriával és milyen fájdalmakkal…
Az előadásból sugárzik a népzenei és néptánc kincseink közös ünneplésének öröme.
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
