Georges Bizet utolsó alkotása „Carmen” című operája volt. Mai napig ez az egyik legismertebb és leggyakrabban játszott opera a világ különbözőszínpadain, pedig Bizet kortársai idegenkedve fogadták a komponista színpadi kísérleteit és drámai zenéjének szokatlan, realisztikus hangját. Az opera zenei anyagából készült a nagy népszerűségnek örvendőszvit.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. január 18. csütörtök, 19:00
Bár Joaquín Rodrigo Vidre melódiái igen hatásosak, mégis csak gitárversenyének lassú tétele tette a szerzőnevét világszerte ismertté. A szerzőre jellemzővilágos és színgazdag, a kamarazenére emlékeztető hangszerelés ebben a darabban is nagyon jól megfigyelhető.
Manuel de Falla, a 20. századi spanyol zene korszakos mestere. Szerepe a spanyol zene fejlődésében hasonló, mint amit kortársai, Bartók és Kodály kapcsán a magyar zenekultúrában megemlítünk. 1919-ben írta meg a szvit alapjául szolgáló balettzenéjét, tipikus spanyolos ritmizálásával, hangszín- és melodikavilágával.
Az est utolsó darabja Ravel legnépszerűbb műve, a Bolero. Az 1928-ban bemutatott darab, a tökéletes zeneszerzői tudás tükre. A monoton módon ismétlődő alapritmus felett két különbözőtéma egymással váltakozva a semmiből indulva, dinamikailag fokozatosan erősödve, hangszerelésben egyre dúsabban és színesebben jut el a csúcspontig, állandóan fenntartva a hallgatóság figyelmét.
Spanyol-est
Savaria Szimfonikus Zenekar
G. Bizet: Carmen 1. szvit és Habanera a 2. szvitből
J. Rodrigo: Concierto de Aranjuez – gitárverseny
M. de Falla: A háromszögletű kalap – szvit
M. Ravel: Bolero
Közreműködik: Csáki András – gitár
Vezényel: Madaras Gergely
Otto Hahn német kémikus éppen a Nobel-díj átvételére készül 1946-ban Stockholmban. Pár órával a ceremónia előtt szállodai lakosztályába betoppan Lise Meitner osztrák-svéd fizikus. Nyolc éve nem látták egymást. Akkor menekült a tudós nő zsidó származása miatt Svédországba. Előtte harminc évig a legközelebbi munkatársak és a legbizalmasabb barátok voltak Berlinben. Az atommaghasadás felfedezése fűződik a nevükhöz. Csakhogy a Nobel-díjat ezért az eredményért 1944-ben Hahnnak ítélték oda...
A Ferencsik bérlet koncertjein a Nemzeti Filharmonikus Zenekar a bécsi klasszikához illőn csökkentett létszámmal lép pódiumra. A záróesten mindehhez még egy izgalmas mozzanat csatlakozik: a K. 467-es C-dúr zongoraversenyt nem modern instrumentumon, hanem fortepianón halljuk.
Nincs olyan ember, aki ne játszana el a gondolattal, mi lett volna belőle, ha valami vagy ha minden másképp alakul…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
