Színház, Dráma

Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla

A vége egy fotográfus szerelmeinek, családjának, karrierjének, s ezzel együtt a huszadik századnak összegzésre, feldolgozásra vagy éppen lezárásra váró, viharos története.

A fülledt-züllött New Yorkban a szerencséjét és önmagát kereső naivan bájos, dörzsölt és varázslatos lány, aki maga a féktelen szabadság, aki nem tartozik senkihez, egy nap talán megtalálja azt, akihez tartozhat. Addig pedig issza a koktélokat és tördeli a férfiszíveket..

Március közepén kezdi próbálni Hajdu Szabolcs a Legközelebbi ember munkacímű ősbemutatót Berényi Nóra Blankával, Sodró Elizával, Porogi Ádámmal és Baki Dániellel. Azt a témát dolgozzák fel együtt, hogy minden emberhez kapcsolódik egy legközelebbi ember. Vannak közeli barátok, rokonok, testvérek, de szerencsés esetben az ember mellett áll egy legközelebbi ember, akivel megosztja az örömét, a problémáit, akit elsőként hív, ha baj van.

Nem szeretve lenni, pokoli kín. Tekintete összeszűkül, fogát összeszorítja, keze ökölbe szorul. Ilyenkor a legveszélyesebb. Ő, akit kevésbé szeretnek.

Egy pszichiáter és egy, a világot megérteni akaró kamasz csodálatos története: a pszichiáter az objektív tapasztalatban, a fiú a lovak animális, zsigeri érzéseiben akarja látni a jövőt.

Vajon ártatlan vagy bűnös Leonard Vole, a jóképű fiatalember, akit egy idős hölgy meggyilkolásával vádolnak?

Mit keres az 1930-as évek Moszkvájában az ördög? Miért veszti el a fejét (szó szerint) az ateista irodalmi folyóirat-szerkesztő? Hogyan kerül „Hontalan” elmegyógyintézeti cellájába a Mester? Mit gondol Poncius Pilátus és Ha-Nocri (Jézus)? Milyen alkut köt Margarita az ördöggel? A sztálini elnyomás elől a regényébe menekülő Bulgakov csodálatos víziója színpadi varázslatként születik újra a Nemzetiben.

Egy kiélezett helyzetben találkozik egymással tizenkét ismeretlen ember. Meg kell találniuk a közös hangot, miközben mindannyian a saját igazukat hangoztatják. Kimondott szavaikkal talán nem is az igazságot keresik, csak megpróbálják elfedni saját sérelmeiket.
Országosan egyedülálló kezdeményezés jogi szakemberek részvételével a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Nemzeti Színház közös produkciójában.

Martin McDonagh: A PÁRNAEMBER
Fordította: Merényi Anna
Fotó: Dömölky Dániel, a fotók jogdíjasak

A német színház és film megújítója, Rainer Werner Fassbinder műve egy idősödő takarítónő és egy bevándorló szerelmén keresztül az emberi kiszolgáltatottság történetét meséli el szívszorító egyszerűséggel és tisztasággal.

Huszár Zsoltra emlékezve.

Megtörtént Palesztínában, i.sz. 39 -41 ben. A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat – akár, ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak.

A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.

Távlatok helyett sorsokat, történelem helyett személyes tragédiákat mutat fel ez a fájóan komikus, prózaian zenés történet.

„Rájöttem, hogy az emberek soha nem fognak megváltozni. Mindig hagyni fogják, hogy az okosabb és erőszakosabb ember uralkodjon rajtuk. Aki mindent mer, annak lesz igaza! Aki felrúgja a szabályokat, az hozza majd a törvényeket, és aki a legtöbbet meri, annak az igaza lesz a legerősebb. És ráébredtem, hogy a hatalom mindig annak a kezébe kerül, aki hajlandó megragadni. Hogy csak merni kell. Ennyi az egész. És akkor elhatároztam, hogy én merni fogok.”

A Bánk bán zseniális alkotás, a leginkább színpadra írt mű nagy klasszikusaink közül. A nézőből együttérzést, azonosulást, szeretetet, megvetést és gyűlöletet kiváltó szereplők sokaságát vonultatja fel. Ma is érvényes, magával ragadó, zsigerileg átélhető, végsőkig feszített konfliktusokból építi fel a drámai kompozíciót



A távol csatázó Endre király helyettese, Bánk bán országjáró útjáról hazatérve csupa cselszövést lát, hívei és ellenségei is az ország vészharangját kongatják. A király „idegen” felesége sajátjait jutalmazza, a magyarokat bünteti. A pártoskodás – ekkor már függetlenül a párthovatartozástól – a haza sorsát ássa alá. Bánk bán tragédiája azonban személyes is: felesége kicsapongásának híre összetöri, és tébolyult cselekedetre szánja el magát.

“Mert van a Stradivari és egy átlagos hegedű,
A Stradivari Stradivari, a másik meg középszerű!
És én hazudhatnék neked tovább, de nem teszem!
Te nem középszerű vagy, hanem tehetségtelen.

Első királyunknak élete utolsó napjaira maradt még egy sorsdöntő feladata. El kell döntenie, hogy kire hagyja a koronát - az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy pedig a keresztény, de idegen népből származó Orseolo Péterre?

A cégvezető humora, öniróniája, tragikomikus önreflexiója minden felnőtt néző saját története is...

A Dosztojevszkij életmű utolsó és egyben legfontosabb regénye színpadon. Négy fiú egy apától. Négy különböző lélek, egyéniség, négy különböző életút. Valamelyikük gyilkos, vagy mind a négyen. Karamazovok.

Egy eldugott kis hotelben a népszerű regényíró, Paul Sheldon éppen befejezte legújabb könyvét, és boldogan útnak indul. Ám a néptelen coloradói országúton Paul autója szakadékba zuhan, és lassan be is temetné a sűrű hó, ha Annie Wilkes nem találna rá, aki kihúzza a roncsból a mozgásképtelen írót, és hazaviszi, hogy ápolni tudja...

Idén sem marad el a Könyvszalon és vele együtt az egyik legsikeresebb eseménye, a Drámaverseny sem.
A kreativitás és alkotás turbó üzemmódba kapcsol és ahogy az lenni szokott, három csapat verseng a közönség és a zsűri elismeréséért. A feladat nem egyszerű, a rendezőknek a Kisalföld napilapban megjelent szalagcímek alapján kell írni és rendezni egy darabot két nap alatt, aminek sorsáról a közel 700 fős közönség dönt.
A hat fős csapatok élére külön csapatkapitányok is kinevezésre kerültek, akik extra feladatok megoldásával vagy elbukásával hozhatják előnyösebb vagy akár hátrányosabb helyzetbe csapatukat.

Poros nagyvárosban, háború után. Egy lány nem hallgat, nem nyugszik, nem törik meg. Egy király a városát félti, démonok gyötrik, gyöngeség. Fiatal nő, ha túlél, szülhet. A nép néma, a nép parancsszóra énekel. Fiút apa nem ért. Tiltott dolgokat látnak az őrök, gyerekük halálhírét hallgatják anyák.

A helyspecifikus előadás az eddig leginkább színésznőként ismert Kiss-Végh Emőke rendezői bemutatkozása.

Egy színpadi előadás, amelyet hatalmas sikereket megélt film hívott életre. Az Esőember a szeretet felé vezető útról szól, arról a felszabadulásról, amit a materialitás levetkőzése jelent. Két egymásra utalt testvér közös úton indul el. Charlie ugyanis apja halála után nemcsak azt tudja meg, hogy mindössze néhány rózsabokor és egy rozzant autó az öröksége, hanem megismeri a hárommillió dollárnyi vagyonra szert tevő örököst is, aki nem más, mint az eltitkolt, intézetben élő Savant-szindrómás bátyja Raymond. A pénz megszerzésének reményében gyámságot vállal felette, majd kezdetét veszi közös életük.

Az előadás hossza szünettel: 165 perc

A monodráma Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezsőné írásait ötvözve női szemszögből próbálja meg átélhetővé tenni a "Karinthys" életérzést és világszemléletet úgy, hogy közben Karinthy Frigyes magánéletébe is bepillantást nyerhetünk.