Színház

SZEREPLŐK
Kristóf: Szabó Kimmel Tamás
Gyöngyi: Fodor Annamária
Dr. Sánta Marietta: Roszik Hella
Fácska Richárd: Fáncsik Roland
Borbála: Messaoudi Emina
Sashegyi Bernát: Szabó Zoltán
Apollonia Von Höllenthal: Rezes Judit
Magnus Oberon Marsallsky: Takács Géza
Frau Puch: Jankovics Péter
Giuliana Begemotti: Enyedi Éva
A Marsall (Stefánka László): Gálvölgyi János

Zongora: Kéménczy Antal

ALKOTÓK
Zene: Sickratman (Paizs Miklós), továbbá Bartók és Prokofjev művei alapján Kéménczy Antal
Dramaturg: Enyedi Éva
Jelmez: Benedek Mari
A jelmeztervező munkatársa: Pattantyus Dóra
Díszlet: Khell Zsolt
Kellék: Gergely-Farnos Lilla

Hang: Belényesi Zoltán
Fény: Varga Laca
Technikai munkatárs: Berecz Csaba

A rendező munkatársai: Hornyák Dóra, Nagy Krisztina
Produkciós munkatárs: Jékely Anna

Írta és rendezte: Pintér Béla

Óvodás és általános iskolás gyerekek részére

Az erdő egyetlen fenyőfája kidőlt, de szerencsére a Mikulás Mackó papa kérésére küld egy szép fát, hogy az állatok megünnepelhessék a karácsonyt. Reméljük nem sikerül Róka Rudi ravasz terve, hogy megszerezze a postás bácsi csomagját.

Taruffe veszélyt jelenthet bármely ember számára, aki úgy érzi, hogy valami hiányzik az életéből.
A „tartüffök” ezt a valamit, ezt a vágyat ismerik fel és elégítik ki úgy, hogy közben rabjukká teszik áldozatukat és elveszik mindenüket.

Mátyás király álruhában. Számtalan legenda, mese született már ebben a témában. Az Újszínház ősbemutatója a király és a nép legérdekesebb találkozásait gyűjti össze a neves költő, Szőke István Atilla első színpadi művének segítségével.

Weöres Sándor költői mesejátéka a szó legmélyebb, legnemesebb értelmében mese is, játék is. A vásári bábhagyomány humorát és szabadságát ötvözi a klasszikus népmesék felnőtté válásról szóló történeteivel, darabjában egyszerre van jelen a bábjáték könnyedsége és az élet komolysága. Varázslatos mű, amely a család minden tagjához szól.

A főhős a kis Gergő, akinek a világra való rácsodálkozása, töprengései, az álombeli tündérek, vajákos öregek, a gyöngéd és bölcs szülők, a kudarcok és felismerések irányítják az életét. Lassan megtanulja, megérti a kimondatlan tanítást, hogy a varázstündér amely az élete széppé és boldoggá teszi, a becsület és a szeretet.

A produkció fókuszában egy széthulló család áll (gyerekeit egyedül nevelő anya, útkereső kamaszfiú, szkeptikus kamaszlány és távollevő apa) Az ő történetükön keresztül gondolkodunk közösen, a 12-14 éves résztvevőkkel arról, hogyan őrizze meg az emberségét (és a gyerekségét) valaki egy széthulló családban.

Fizikai színházi előadás Babits Mihály azonos című elbeszélő költeménye,
valamint versek és vendégszövegek felhasználásával.

„Tiszteljük a Földet, mert Ő is szeret minket, utazhatunk a hátán, ad ételt, ad vizet. Óvjuk meg a Földet, hisz’ a vendégei vagyunk. Mindent kölcsön kapunk, de mindent továbbadunk.” Mesénk főhősei elszántan küzdenek azért, hogy egy szebb, boldogabb, egészségesebb környezetben éljünk.

Csabó ötéves, Szaszka hat, Gigi még csak négy. Egyikük gyerekotthonban lakik, a másik kettő nevelőszülőknél. Nincs igazi otthonuk, nincs igazi családjuk, nincsenek saját játékaik és szép könyvespolcuk. De nagyon bátrak, van varázstelefonjuk és egy hírvivő, beszélő galambjuk, Kukrú, aki mindenben segíti őket.

Történetünk a Szent László-legendakört járja körbe.

Amikor az elmaradott Glogovára új plébános, Bélyi uram érkezik, különös csoda történik. A viharban Szent Péter egy piros esernyőt borít Bélyi uram kishúgára, Veronkára. Ezzel megindul Glogova felvirágzása. Megújul a paplak. Veronkához francia nevelőnőt szerződtetnek. Özvegy Münz Jónásné személyében pedig a városkában fellendül a kereskedelem is..

Egy 30 perces magával ragadó transzmédia-előadás, melyet 2 személy, legfőképp párok számára terveztünk.

Egy házasság, melyen átgázol a történelem. Egy szépasszony, aki könnyed lábbal táncol az érte epekedő urak gyűrűjében. Történik a múlt század második évtizedének elején, utolsó koronázott királyunk két hazatérési kísérlete között, Erdélyben és a Székesfővárosban.

Az egyik házaspár kisfia bottal kiveri a másik házaspár kisfiának két fogát. Ám a szülők nem esnek egymásnak, hanem leülnek, hogy civilizáltan és kulturáltan megbeszéljék a dolgot, elrendezzék az elrendezni valókat, és átgondolják a teendőket.

Karinthy műve minden idők egyik legjobb betegségmemoárja, és világirodalmi szempontból is egyedülálló alkotás. Szívszorító nyomozás a „nagy diagnózis” után. Egészségből a betegségbe- ez minden ember rémálma, és élete második felének szinte elkerülhetetlen nagy változása.

A Mélyrepülés Cseh Tamás egyetlen olyan albuma, melynek szövegét nem Bereményi Géza, hanem Csengey Dénes írta. Csengey szövegei őszinték, egyenesek és szenvtelenül állítanak tükröt minden korosztálynak és kornak, nem csak a ‘80-as éveknek, de erős ajánlással nekünk, magyaroknak. Az album 1988-ban jelent meg és aktualitása most is mellbevágó.

Jens Christian Grøndahl és Alex Broun művei alapján
Ismert színésznő érkezik az erdő közepén létesített szanatóriumba, évek óta nem látogatta – valaha szintén közismert –édesanyját. Beszélgetésbe elegyedik anyja ápolójával, aki meglepően sokat tud családi múltjukról, és még többre kíváncsi. A fiatal nő először kellemetlennek találja az idegen érdeklődését, ám lassan megnyílik előtte.

A cégvezető humora, öniróniája, tragikomikus önreflexiója minden felnőtt néző saját története is...

A bohózat: a tragédia fonákja. Arról mesél, könnyekig nevettetően, amilyennek látszik az ember, és amilyennek látszani szeretne. Szerencsére ezek nem mi vagyunk – csak a többiek.

Pesti zsidó sanzon-világ - zenés játék

Zsidó szerzők kuplékkal és sanzonokkal színesitett történetei

Hamlet a kényszerű összezártságban kísérletet tesz a gyerekszoba revíziójára, aminek során megmérettetik a szerelem, család és barátság fogalma. Az öntudatra ébredő fiú az atyát kérdezi: Ki vagyok én? A régi, a patriarchális rend örököse? Vagy az anyai rész az erősebb bennem, ami ismeri a kegyelmet és a megbocsátást?

Vinnai András darabja egy szerelmes párról, a kissé megkésett felnőtté-válásukról szól, fanyar iróniával, groteszk elemekkel, bohózati fordulatokkal, mesebeli figurákkal.

Színházat csinálni azt jelenti: élni. Nagy szavak, de 1944-ben, a budapesti gettó egyik épületének pincéjében szó szerint kell érteni. Miért csinál 5 zsidó gyerek előadást a Velencei kalmárból, mikor azt se tudják, másnap élni fognak-e még? Miért csinálnak a Fővárosi Kefe- és Seprűgyártó Vállalat alkalmazottai 1989-ben előadást a Velencei kalmárból - és főleg: kinek? Mi változott 45 év alatt? Megöregedtek. Megöregedtünk.

Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész előadás-sorozata a két művészeti ág közös történetéből villant fel epizódokat legendás együttműködések, nagy versengések és felforgató mesterművek felelevenítésével - a Napkirály udvarától egészen napjainkig.

Papás-mamás a csendespihenő alatt, üvegezés a házibuliban, sátortábor, szégyenkezés az áltisiben, szerelem-szex-gyengédség rovat, félbemaradt Kacsamesék, első menstruáció, első csók, első petting, menő és ciki srácok, meg örök szerelmek.
Megvan?

Valós idejű improvizáció 60 percben. Hogy ez mit is jelent, kiderül az előadás elején. Egy biztos, hogy minden szó, gesztus, helyzet, érzelem, történet ott és akkor születik meg a színpadon.

A Babérkoszorú-díjas Zalán Tibor a kortárs magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotója. Életműve jelentős; irodalomtörténészek szerint az ezredfordulós válság- vagy krízisérzet költője, írója, drámaírója. Új darabját a Rózsavölgyi Szalon felkérésére írja. Egy fiktív családi történeten, egy negyvenes férfi kései útkeresésén keresztül üzen a múlt jelennek.

Két partjelző és egy futballbíró készülődik két csapat sorsdöntő összecsapására. A soron következő mérkőzés nemcsak a pályán várakozó csapatok, hanem a pályán innen lévő bírói hármas szempontjából is nagy jelentőségű. Könnyeztetően kacagtató történet rivalizálásról és költészetről.

1973-ban történt, Balassagyarmaton a „hírhedt“ túszdráma, melyben a helyi laktanya politikai parancsnokának két fia, ellpova apjuk szolgálati fegyvereit, túszul ejtett 15 lányt a helyi lánykollégiumban. Pénzt és fegyvereket követeltek, és hogy egy repülővel vigyék őket nyugatra.

Milonga del Angel keddenként...!

Van egy falu az ország köldökében, egy piciny púp a földgolyónk pocakján: Kerekdomb. Nem túlzok, ha elárulom, hogy itt a legfinomabb a bejgli, legcsengőbb a csengőszó, legcsillogóbb a csillagánizs, és persze itt a legszebb a karácsony. Nem csoda, hisz a kerekdombiak egész évben karácsonyi lázban égnek.

Van valami, ami minden életkorban, minden válságon segít túljutnunk: az emberi kapcsolataink, a szerelem, a barátság, a másik iránt érzett felelősségvállalás, mert ezek adnak valódi értelmet az életünknek és erre tanít minket – gyermeket és felnőttet egyaránt – Antoine de Saint-Exupéry világhírű meseregénye is.

Bartos Erika nagysikerű mesesorozatának epizódjaiból Nagy Orsolya készít színházunk számára színpadi forgatókönyvet. Az óvodás korú nézőinknek szánt előadást a Kolibri Fészekben Andrusko Marcella rendezi.