Színház

Az írónál gitár van. A zenész meg felolvas. Grecsó Krisztián és Beck Zoli beszélgetnek, mert barátok, olvasnak, mert írnak, zenélnek, mert vannak dalaik. Bóbiták és Balázsolások egy időutazós, zenés irodalmi pódiumesten.

Három házaspár. Két hely. Két idő. Eközött kell ugrálni, különben baj lesz. Frank a főnöke Bob-nak és William-nek. Bob-nak viszonya van Frank feleségével, és állandó vitái a sajátjával. William felesége viszont ok nélkül gyanakszik, hogy férje megcsalja.

Paul Gallico – Horváth Péter: Macska voltam Londonban

A rendezvény a hatályos járványügyi szabályozásnak megfelelően látogatható.

William Shakespeare Rómeó és Júlia című drámája, Závada Péter átirata és a Társulat improvizációi alapján Rendező: Bodó Viktor 16 éven felülieknek!

A fertőző bubópestis miatt blokád alá kerül a Grand Hotel. Senki se ki, se be. A minden rendű és rangú szélhámossal zsúfolt szállodában rejtélyes események követik egymást. A Banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc közben valakit eltesznek láb alól, és eltűnik a szálloda teljes bevétele is.

Shaffer úgy írta meg a darabot, hogy a színpadi világítás mindig a valósággal ellentétes. Sötétben indul az első felvonás, és amikor néhány perc múlva a szereplők áramkimaradást észlelnek, kivilágosodik a színpad. Ez a zseniális trükk a komédia kiapadhatatlan humorforrása.

A közismert és megbecsült újságíró egy ajtó előtt áll. Keze a kilincs felé nyúl. Vajon mi hozta ide? Sosem szűnő férfiassága? Nosztalgia? Hiány? Az elszalasztott lehetőségek szelleme? Ebben a pillanatban nyomja le a kilincset.

Gyurkó László 1973-ban készült Don Quijote parafrázisában a világhírű regényből is jól ismert kalandok elevenednek meg, Sebő Ferenc által megzenésített versekkel gazdagítva.

Hindi Brooks: romance.com Magyarországi bemutató

Balogh Elemér és Kerényi Imre 1981-ben a Nemzeti Színház legendás várszínházi előadásához készített egy szövegváltozatot, amelyet hosszú évekig hatalmas sikerrel játszottak itthon és külföldön is. Az előadáshoz Rossa László gondosan megválogatott, a drámához szorosan kapcsolódó zenei anyagot készített, részben a passiókban gyakran szereplő egyházi énekek felhasználásával.

Volt egyszer egy gyönyörű hercegnő, Hófehérke, akinek pokollá tette életét féltékeny mostohája, a királynő. A királyi kastélyból elűzött Hófehérke szerencsére hamarosan otthont talált az erdő mélyén lakó hét kedves törpe házikójában. A gonosz bűbájjal rendelkező mostoha továbbra sem tett le arról, hogy Hófehérkét félreállítsa útjából...

Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon is emberi tulajdonságokkal felruházott - macskái. Eltáncolják és eldalolják életüket.

Dumaszínház est

A pápának – pápaként kell meghalnia is. Nem lehet lemondania a szentatyaságról, kivéve, ha súlyos vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved. Hétszáz éves hagyomány tört meg 2013. február 11-én, amikor XVI. Benedek pápa lemondott, egyben bejelentette, élete végéig megtartja az „emeritus pápa” címet. Ismerjük a folytatást is: a vatikáni Sixtus kápolna ajtaja bezárult, a bíborosi konklávé pár nap múlva az argentin Jorge Bergogliót választotta pápának. A Ferenc nevet vette fel.

Mint közismert, az Életrevalók film megható története megtörtént eseményt dolgoz föl. Amikor a nagy múltú Pommery Pezsgőgyár ügyvezető igazgatója, Philippe Pozzo di Borgo 42 évesen, 1993-ban egy siklóernyős balesetben nyaktól lefelé megbénult, ettől fogva szembe kellett néznie a kirekesztettség és a tehetetlenség érzéseivel.

A fiatal, jó családból származó orvostanhallgató, Harry beleszeret egy helyes, gazdag lányba, Blanche-ba, és úgy döntenek, hogy összeházasodnak. Ám a férjjelölt és apósa között nagyon hamar komoly nézetkülönbség támad.

Dumaszínház est

Lakatos László és Musimbe Dennis közös estje

„A vendégszöveg a színházban, ahol nemde nincs visszalapozgatás, még kevésbé fontos, mint a regényben. A vendégszöveg épp az idegensége által új tereket nyit, a szöveg és az olvasó pozícióját újra meg újra megremegteti, így persze jó, ha felismeri a néző, olvasó, de a remegés a fontos, az idegenség váratlansága a fontos, nem a műveltség. E szerző persze őszintén örül a művelt, finom klienseknek, de nincs tombolacukorka a jó válaszokért. Hacsak másképp nem dönt a Rendező.” Esterházy Péter

Dumaszínház est

Lakossági pokol, ahol az esendőség üstje alatt a lustaság hasábjai égnek. A tavasszal debütáló est témája minden olyan apróság, amiről tudunk, de azt kívánjuk, bár ne tudnánk. Őszintén kitárulkozunk mindenről amit tettünk, de nem tudtunk róla, és azokról is amikről tudtunk, de bár ne tettük volna.

A német színház és film megújítója, Rainer Werner Fassbinder műve egy idősödő takarítónő és egy bevándorló szerelmén keresztül az emberi kiszolgáltatottság történetét meséli el szívszorító egyszerűséggel és tisztasággal. A film színpadi adaptációja magyarországi ősbemutató. „Ez egy egyszerű szerelmi történet, ami sok minden mellett arról beszél, mit jelent a valós szeretet, a valódi összetartozás, a másik tisztelete és megbecsülése.” (Alföldi Róbert, rendező)

A vígjáték nem más, mint az optimizmus színpadi megjelenítése.

Mégis meddig mehetünk el a hazugságban? Mi lesz, ha már lassan magunk sem tudjuk, kinek mit adtunk be?

Történetében először az Örkény Színház olyan előadásra készül, amelynek főszereplői nem színészek. A társulat tagjai mellett hétköznapi hősök lépnek színpadra. Elhivatott szakemberek, akik munkája nélkül pillanatok alatt leállna az ország. A gondoskodó szakmák képviselői, akik kitartóan, de láthatatlanul dolgoznak értünk..

Ezen a Padláson "Ég és Föld között" minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiú megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, de nyugalmát titokzatos vendégek zavarják meg, különféle halandó és halhatatlan lények ...

Traccs! Az országosan teret hódító nagy sikerű beszélgető-est sorozat szekszárdi állomásának első vendége Sebestyén Balázs!

Dumaszínház est

Is­me­rős a tör­té­net. Az el­du­gott kis falu nincs­te­len lakói szebb élet­ről áb­rán­doz­nak. A vá­rat­la­nul meg­ér­ke­ző ide­gent kör­be­cso­dál­ják, aki azzal hen­ceg, hogy meg­öl­te a saját apját. Synge hu­mo­ra és naiv me­sé­lő­ked­ve a leg­na­gyob­bak közé emel­te víg­já­té­kát, me­lyet a Pesti Szín­ház­ban Ru­dolf Péter állít szín­pad­ra.

Miska, Marcsa, Baracs, Rolla, Pixi, Mixi és a Korláthy família feledhetetlen és szeretett hőseink. Fergeteges humor, irónia és olyan mély szerelem, hogy belefájdul a szívünk. A különleges világú előadást Eszenyi Enikő rendezi.

„..Az első pillanatban megfogja a nézőt, játszik vele, érdeklődésre kényszeríti, mulattatja, nem ereszti ki a kezéből egy másodpercre sem, nem enged neki pauzát, föleszmélést és a végén útravalót küld vele: azt az emléket, hogy kitűnően mulatott.” (Schöpflin Aladár: Játék a kastélyban – Molnár Ferenc „anekdotája” a Magyar Színházban. Nyugat, 1926.)

A remek zenékkel fűszerezett vígjáték az ismert szerzőpárostól, garantált szórakozást nyújt a kikapcsolódni vágyó nézőknek.

„Járt-e Cecile a Török utcában?” – ez a kérdés azok számára is ismerős, akik eddig nem látták a Kék rókát, mely a francia társalgási vígjátékok mintájára készült, és Herczeg Ferenc legnagyobb színpadi sikere. A néző, mintha egy kulcslyukon át leselkedne négy ember szerelmi civakodásának szemtanújaként.

Dumaszínház est