Színház, Kortárs színmu

"Ez a darab teljes egészében etikai vitákból áll, mégis olyan feszült, hogy vannak pillanatok, amikor az embernek eláll a lélegzete – vagy amikor valaki álláspontja annyira felháborítónak tűnik, hogy az ember kapkodni kénytelen a levegőt. Kényelmetlen tud lenni, ugyanakkor fergetegesen vicces is."

zenedráma
A Pintér Béla és Társulata valamint a Katona József Színház koprodukciója

AZ ELŐADÁS SZÖVEGE A VÉSZKORSZAK ALATT ELHURCOLTAK VISSZAEMLÉKEZÉSEIBŐL ÁLL ÖSSZE, ÉS TELJES SÖTÉTBEN JÁTSSZÁK.

Robert Wilson amerikai színházi rendező és képzőművész és Tom Waits énekes-dalszerző, zeneszerző 1990-ben bemutatott „zenés meséje” A bűvös vadász című Weber opera átirata.

Kulcsár Teodóra és Oravetz Dániel története egy tehetséges fiú és egy érzékeny lány igaz története. Izgalmas, mint egy krimi, megható, mint egy romantikus film, s át meg átszövi a humor. A nagy kaland a szkizofréniával való találkozás és küzdelem.

A Pintér Béla és Társulata tavalyi, nagysikerű bemutatója, a társulat tagjai mellett Rezes Judit, Szabó-Kimmel Tamás és Gálvölgyi János közreműködésével.

A neves programajánló portál karakter-jellemzése szerint ”Julien nőtlen, szoknyapecér fogorvos. Stéphanie mogorva, maximalista asszisztensnő. Igor fiatal, helyét kereső reklámmodell. Antonia céltudatos, magabiztos lány.”

Bezár az iskola. Mi lesz a tanárokkal?
Formabontó, felkavaró, ám könnyedségével mégis szórakoztató abszurd előadás egy sokat hibázó, egyáltalán nem tökéletes, mégis összetartó közösségről. A magyarokról. Rólunk.

Mark St. Germain: Freud's last session című darabja Magyarországon.
Jordán Tamás partnere Alföldi Róbert, aki a darab látványtervezője és rendezője is egyben.

Bálint András és Jordán Tamás. 72 éve barátok. Hamarosan 80 évesek lesznek. Szomszédok voltak és osztálytársak is. Színészek lettek. Színházakat is vezettek. Egy nagy generáció két legendás alakja. Közös előadásukban történeteket mesélnek magukról, színházszenvedélyükről. Beszélgetésükbe olykor „beleszól” Molnár Ferenc, az egykori budapesti polgárság írója.

Coleman és Valene, az apjukat nemrég egy különös baleset folytán elvesztett testvérpár egy Isten háta mögötti ír faluban, annak is a legszélén él. A nagy bánat közepette – amelyben a masszív alkoholista helyi pap, Welsh atya szeretne nekik vigaszt nyújtani – mindennapjaik nagy része egymás bosszantásával, hergelésével, átverésével és idegesítésével telik.

Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla

Pintér Béla és Társulata: A Soha Vissza Nem Térő

Zöld Szofi
(A Budapesti Anarchista Színház előadása)

Egy kortárs előadás a mai ötvenesekről. Rólunk. Pazar szereposztás az évad leghitelesebb szomorú komédiájában! Kihagyhatatlan!

A hazánkban korábban Piszkavas címen is játszott színdarab, hasonlóan McDonagh filmjeihez, egyszerre mulatságos és mélyen megrázó, groteszk történet. Kovács Lehel rendezése Mucsi Zoltánnal a főszerepben!

A cégvezető humora, öniróniája, tragikomikus önreflexiója minden felnőtt néző saját története is...

16+

185 perc 1 szünettel

Nem szeretve lenni, pokoli kín. Tekintete összeszűkül, fogát összeszorítja, keze ökölbe szorul. Ilyenkor a legveszélyesebb. Ő, akit kevésbé szeretnek.

kortárs kabaré egy részben

A dráma a szerző egyik novellája nyomán készült, címe Elem. Egy idős házaspár hétköznapjaiba pillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanó emlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halál közeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe…

A szabadságharc hőse, Baráznay Ignácz tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával visszakerül 1848-ba

Sötétségbe fúló groteszk komédia egy csirkéről, egy ideológiai közhangulatot meglovagoló német politikusról, és arról, hogy a szeretet életveszélyes dolog.

A darab a Trafó Kortárs Művészetek Házában 2019. február 18-án bemutatott előadás felújított és újragondolt változata.

Minden történetnek van egy eleje. Amikor nagy csalódás ér bennünket, azt hisszük, itt a világ vége. Holott lehet, hogy épp egy nagy kaland veszi kezdetét. És itt pontosan a kezdet a lényeg, ahogyan egy férfi (Danny) és egy nő (Laura) megismerik egymást, miután már összeismerkedtek.

Az angol kortárs szerző fanyar és megható darabját pár éve mutatták be óriási sikerrel a londoni Royal National Theatre-ben. A kritika szerint „szívvel és humorral írt” darab, amely képes elhitetni velünk: a dolgok jobbak lesznek…

Egy határ menti magyar faluba megérkezik a budapesti rendező, hogy színpadra állítsa az Eprésző kislány című népballada adaptációját. A faluban hagyománya van a hagyományőrző előadásoknak, amiket évről évre egy lelkes amatőr társulat mutat be a kultúrházban... Varsányi Anna Az eprésző kislány című színdarabját, amely 1991-ben játszódik egy magyar kisközségben, ahol az éves falunapi előadásra készülődik a helyi színjátszókör, Alföldi Róbert rendezésében láthatja a közönség.

New Yorkban vagyunk, a hetvenes években, a bűnügyi statisztikák legmagasabb és a crack-járvány legmélyebb pontján, amikor Harry bezárja az anyját a kamrába, hogy nyugalomban lophassa el a tévéjét, és a pénzből heroint vegyen. Ezzel el is indítja a lavinát, ami nemcsak őt és az édesanyját, de szerelmét és legjobb barátját is meglepő gyorsasággal temeti maga alá.

A szakítás soha nem kellemes, ebből csinál diszkrét üzletet a Válásguru ügynökség alapítója, aki a szépen jövedelmező szakítócégből nagyot szakít. Ügyfelei megbízásából vállalja, hogy helyettük mondja ki a végső szót és hagyja el azok párját. Válást közvetít. Virágot visz az elhagyott nőknek, hagyja, hogy sírjanak a vállán, a kirúgott férfiakkal pedig közösen szidja a szerelmet.

Egy férfi, egy nő és egy buszmegálló. Négy találkozás, négy évszak, négy különböző pár.

Öreglányok – A Liliom Produkció előadása
Íme, négy nő. A mai hetvenesek,
Négy különböző kultúrájú „öreglány” – őszinték, viccesek- igazi emberek, még most is ízig – vérig nők.

Szeretettel várunk mindenkit a Váci Waldorf Iskola 7. osztályának előadására!

A Dagerrotípia című (Szeredás András forgatókönyvére épülő) eredeti bemutatónk a kevéssé ismert dokumentumok és Szendrey Júlia második házasságának saját naplója nyomán elképzelt „jelenéseket“ viszi színre.