Összes kategória

Két család, egy fiú, egy lány, egy apa… vagy mégse? Egy albérlő, barát… vagy valamivel több? És az albérlő apukája, aki viszont minden kétséget kizáróan szenilis. Mindazok, akik még sohasem láttak Cooney darabot, készüljenek remek karakterek konfliktusaira, szellemes dialógusokra, rekeszizom-szaggató nevetésre és fergeteges fordulatokra!

Pintér Béla és Társulata: Fácántánc

Mark St. Germain amerikai drámaíró 2014-ben írott romantikus és szellemesen szórakoztató színműve – azon túl, hogy ajtót nyit az autisták világára –egyben elgondolkoztat is: mégiscsak közös ez a világ, amelyet ki így lát, ki úgy, hiszen mindenki másképp egyforma.

Móricz dzsentrivilágának nem vívódó és elbukó figurája Nyíri Balázs birtokos. Pontosan tudja, hogy mulat egy magyar úr! Ez a Balázs szereti a vidámságot, a cigányzenét, no meg azt, ha portáján három napig tart a vigasság.

Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, mint a szerelmei történetén keresztül? Erre, és saját boldog-boldogtalan pillanatainkra, éveinkre gondolunk, miközben Daru történetével ismerkedünk.

Tavalyi állótapsos fogadtatása után az idén 40 éves Győri Balett repertoárja legújabb gyöngyszemével, Tolsztoj halhatatlan regény-klasszikusán alapuló, lenyűgöző drámaiságú táncjátékával tér vissza Debrecenbe!

Christopher egy napon élettelenül találja Wellingtont, a szomszédék kutyáját. Wellingtont vasvillával ölték meg. Ráadásul a rendőrség azt hiszi, Christopher tette. Christopher ezért úgy dönt, nyomozásba kezd: hiszen napvilágra kell kerülnie, ki a brutális tettes. Csakhogy Christopher tizenöt éves. És egyedül még az utcájukon túl sem járt soha..

“…lehet, hogy szexelnénk is, miközben a híreket nézem” A “Sexy Laundry egy tabutémát feszeget vígjátéki keretek között: Mi történik, ha egy amúgy jól működő kapcsolatból eltűnik a szex?

„A színház épp olyan, mint az élet, csak jobbak a fények!” – mondja az elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, s pontosan erről szól a Végszó, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak.

Egy kaotikus világban mi értelme a színháznak? Hátradőlhetünk-e, miközben pusztul a világ körülöttünk? Tudunk-e egyáltalán önfeledten játszani? És baj, ha tudunk? Az előadás Moliére, Bulgakov, Szophoklész, Racine, Mnouchkine, Mandel és Shakespeare művei, valamint a szereplők és alkotók improvizációi alapján készült.

Tóth Manci egy kis varrónő, aki azt álmodja, ünnepelt táncosnő lesz. Pali egy bankfiú, aki egy nagyvilági nőről, egy „privátról” álmodik: Bizonyosnéről. A sors egymás mellé sodorja őket a ligetben. Amíg Pali Bizonyosnére vár, addig Manci végérvényesen beleszeret a fiúba. A színpadon megelevenedik a múlt századelő dzsentri világának hangulata, a kaszinó füstös éjszakái, zongoraszó, ének, pezsgő, álmok és szerelem..

„Felzokogott lélekben, mikor megérezte, hogy a férfi zsugorodik, húzódik vissza; várta az iszonyú pillanatot, mikor végképp kicsúszik belőle, s magára marad. Megnyílt a méhe, lágy volt, lágyan esdeklő, akár az árban hullámzó tengeri rózsa; némán esdekelve várta, hogy újrakezdődjék, s kiteljesedhessen.“ (Falvay Mihály fordítása)

Alekszej Nikolaevich Arbuzov: Kései találkozás Romantikus vígjáték Az előadást 12 éven felüli nézőinknek ajánljuk!

A rendezés ki szeretné emelni a Petőfi és Szilveszter közti rokonságot, ezért a szövegkönyv elkészítése során élünk a szövegmontázs módszerével: több Petőfi-verset is Szilveszter szájába adunk, hogy hangsúlyozzuk: nemcsak a költemény főhősének, hanem az egyik legnagyobb magyar és európai romantikus költőnek a gondolatairól van szó a világjobbítás problematikáját illetően.

Reménytelen Csoport (Budapest, VMG) Orgia – a nyilas uralom dicső pillanatai - történelmi, zenés varieté műsor -

Ez a darab úgy viszonyul a magyar történelem ezen időszakához és Esze Tamáshoz, ahogy Sergio Leone westernjei a vadnyugat pisztolyhőseihez, vagy Kurosawa Akira mozgóképes csodái a középkor szamurájaihoz: ez az antihősök mitikus eszközökkel újrateremtett ideje.

A Táncórákban egy különös intellektusú, autista fiatalember szeretne táncleckéket venni az egykori Broadway-klasszis táncostól, aki egy balesetben súlyosan megsérült. Lépegetnek egymás felé, először kicsit ügyetlenül, aztán kíváncsi figyelemmel, milyen is a másik világa. Mark St. Germain remek humorú darabja nem csupán arról szól, hogy mégiscsak közös ez a világ, amelyet ki így lát, ki úgy, hiszen mindenki másképp egyforma. Hanem arról is: néha nem árt érzelmekből is leckéket vennünk.

Két kamion áll az út szélén. Árut cserélnek: három fiatal nőt. Egy nagyszabású terv készül, ha sikerül, másnapra minden megváltozik. A leleplezés kulcsa a fiú, akit eddig elrejtettek a világ szeme elől. Nem hibázhatnak, ezért a raktér falai között új törvények születnek...

A 20. századi európai történelem egyik legtitokzatosabb története: hogyan menekült meg a meggyötört, összetört Párizs 1944-ben Hitler bosszújától, ördögi tervétől. A párizsi svéd konzulnak, Raoul Nordlingnak mindössze egyetlen éjszakája van, hogy meggyőzze, s lebeszélje Dietrich von Choltitz tábornokot, hogy – Hitler parancsát végrehajtva – a francia fővárost lerombolja. Mi minden múlik egyetlen emberen? Vagy egy találkozáson? A lelkiismereten?

Max, Leo és Joni látszólag megoldhatatlan problémával szembesül, de a megoldás egyszerűbb, mint az ember gondolná...

A megrendítően szép darab a kis nemzetek nyelvéért érzett felelősség balladisztikusnak is mondható drámája. A sivatag közepén, egy katonai sátorban egy férfi, egy nő és egy pap van összezárva – a halálraítélt asszony utolsó éjszakáját töltik együtt. Ha ő virradatkor meghal, egy nép nyelve is eltűnik vele.

Ebben az előadásban a Monte-Carlo Balett táncosai bújnak Shakespeare cseppet sem könnyű karaktereinek szerepébe.

Darvasi László, korunk egyik legkiválóbb magyar próza- és drámaírója, költői szépségű szövegében Karády Katalin (Bartha Boróka) élete szerepét alakítja szívfájdító módon, hogy visszataláljon „az igazsághoz, / a normális, nappali fényhez, / a szabad levegőhöz, / a szélhez..

A lakás, ahová a pár beköltözik és ahová a gyermeküket várják az első pillanatokban betlehemi jászollá, a férfi és a nő a Szent Családdá válik, később viszont – mikor kiderül, hogy a lakás helyén egykor bordélyház állt – lelakott lakótelepi panellakássá egy lelketlen fővárosban. Ebből a lelki, morális labirintusból kell kijutniuk a főszereplőknek, hogy Józsefként és Máriaként ismét rátaláljanak az Új Betlehemre.