Összes kategória

SZEREPLŐK Kristóf: Szabó Kimmel Tamás Gyöngyi: Fodor Annamária Dr. Sánta Marietta: Roszik Hella Fácska Richárd: Fáncsik Roland Borbála: Messaoudi Emina Sashegyi Bernát: Szabó Zoltán Apollonia Von Höllenthal: Rezes Judit Magnus Oberon Marsallsky: Takács Géza Frau Puch: Jankovics Péter Giuliana Begemotti: Enyedi Éva A Marsall (Stefánka László): Gálvölgyi János Zongora: Kéménczy Antal ALKOTÓK Zene: Sickratman (Paizs Miklós), továbbá Bartók és Prokofjev művei alapján Kéménczy Antal Dramaturg: Enyedi Éva Jelmez: Benedek Mari A jelmeztervező munkatársa: Pattantyus Dóra Díszlet: Khell Zsolt Kellék: Gergely-Farnos Lilla Hang: Belényesi Zoltán Fény: Varga Laca Technikai munkatárs: Berecz Csaba A rendező munkatársai: Hornyák Dóra, Nagy Krisztina Produkciós munkatárs: Jékely Anna Írta és rendezte: Pintér Béla

Két pár és egy anyós. Szeretők és házasok. Egy titkos romantikus vacsora és egy sokadik születésnap. Yasmina Reza darabjában a hétköznapok magával ragadó humora, a mindannyiunk számára ismerős abszurd véletlenek és az emberi kapcsolatok szövevényes hálója áll a középpontban.

Klasszikus balett három felvonásban

Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla

Harminchárom álomképet készítünk Keresztes Gábor (Freakin’ Disco együttes tagja, számos magyar film zeneszerzője) zenei montázsára. Olyan szürreális, abszurd, groteszk és közben személyes álom-szkeccseket hozunk létre a társulattal és a meghívott vendégekkel közösen, amelyek pontosan a zenei jeleket követik.

Lev Birinszkij Bolondok tánca című tragikomédiája alapján készült szövegkönyv megírására összeesküdtek: Bánki Gergely, Gábor Sára és Polgár Csaba

Gál Róbert, Perczel Enikő és Szabó G. László fordítását felhasználva a magyar szöveget készítette Kovács Krisztina

Baráznay Ignácz történetünk képzeletbeli főhőse. Ő a Szabadságharc mártírja, kit a nemzet csak a „Pákozdi Oroszlánként” emleget. Tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával, melynek során bármi megtörténhet, visszakerül 1848-ba, s az ott, akkor már működő császári televíziónál kap állást. Lassan kiderül számára, hogy az apja korántsem volt olyan eszményi, mint ahogy a nemzet emlékezetében élt, vagy ahogy ő azt képzelte.

A történet példaértékű abból a szempontból, hogy a végzet megváltoztatható és átformálható. A magyar nemesi élet romantikus színhelyei: kastélyok és bécsi báltermek világa.

Németországban nagy színpadi sikere volt a vígjátéknak, amely kapcsolatokról, viszonyokról, hazugságról és igazságról szól őszintén és cinkos humorral.

Az 1920-as évek elején a nyolcéves Károly és a négyéves Anna szüleit szinte egyszerre viszi el a spanyolnátha, a gyerekek pedig árvaházba kerülnek. Fél évszázaddal később ugyanebben a családban az ötéves Eszter szokatlanul meghitt kapcsolatot alakít ki a nagyapjával.

A szellemes és romantikus vígjáték egyik megfejtése bizonyosan az: racionális világunkban is elég lehet másfél óra ahhoz, hogy egy kiszámíthatóan és szokásosan unalmasnak induló utazás kiszámíthatatlanul és szokatlanul érzelmessé és szenvedélyessé váljon.

színpadi játék Saját ötletéből, színészi improvizációk felhasználásával írta: Funk Iván

William Shakespeare Rómeó és Júlia című drámája, Závada Péter átirata és a Társulat improvizációi alapján Rendező: Bodó Viktor 16 éven felülieknek!

„Hogy a világ és a szabadság, minden, amit az élet jelent, az benne lenne ezekben az apró, kétnapnyi szedés után kifejezetten ellenszenves bogyókban – hogyan is hihetné el egy fejében kozmikus méretű gondolatokat forgató kamasz.”

Pintér Béla: Anyaszemefénye zenedráma A Pintér Béla és Társulata valamint a Katona József Színház koprodukciója

A Pécsi Nemzeti Színház és az Escargo Hajója koprodukciója

Hogyan lehet egy előadást a megszokott időbeli, térbeli tagoltságból és hierarchiából kibillenteni? Nem tudjuk, de próbálkozunk. A 0. lépéstől a bemutatóig mindent közösen terveztünk. Terveztük és nem sikerült, elképzeltük és más lett. Nem rossz, csak nem olyan. Tranzitzónában emésztetjük a valóságunk és tervezgetjük a fényes jövőt.

KLAUS MANN REGÉNYE NYOMÁN, MIKÓ CSABA ÉS KUKK ZSÓFIA ÁTDOLGOZÁSA ALAPJÁN URBÁN ANDRÁS ÉS A TÁRSULAT: Mefisztó kortárs kabaré egy részben – a Kultúrbrigád és az Átrium előadása

„A váltás a világ legegyszerűbb dolga: addig nem ugrasz el, amíg a másik meg nem érinti az ujjával a falat. Egyetlen folyamatos mozdulat vagytok.” EXPLICIT SZÍNHÁZI TARTALOM – 16 éven felülieknek!

New Yorkban vagyunk, a hetvenes években, a bűnügyi statisztikák legmagasabb és a crack-járvány legmélyebb pontján, amikor Harry bezárja az anyját a kamrába, hogy nyugalomban lophassa el a tévéjét, és a pénzből heroint vegyen. Ezzel el is indítja a lavinát, ami nemcsak őt és az édesanyját, de szerelmét és legjobb barátját is meglepő gyorsasággal temeti maga alá.

Szinte minden igaz. Anglia nagyjából mértani közepén található Rylstone kisváros. Ott éltek és még élnek is azok a nők, akik 1999-ben összefogtak, hogy özvegyen maradt barátnőjük ötletét megvalósítsák. Egy megfelelő kanapét akartak vásárolni a helyi kórháznak, amelyben elüldögélhetnek azok a családtagok, akik kemoterápiás kezelésre kísérik a rokonukat.

Az angyali öröklét feladása egy emberi szerelemért. A budapesti értelmiség jobb és balos, groteszk, semmibe vesző acsarkodása, emberi sorsok egymásba gabalyodása és kozmikus magányossága, fekete humor és filozófia egy nagy városi road movie keretei közt, egy kis színház összes játék terét fölhasználva.

Szvetlana Alekszijevics fehérorosz írónő, aki keresztül-kasul utazta a Szovjetuniót, majd annak utódállamait, hogy interjúkat készítsen egyszerű emberekkel, akik szemtanúi voltak a nagy kommunista birodalom széthullásának, testközelből élték át a csernobili katasztrófát vagy az afganisztáni háborút.Ezek a vallomások eddig soha nem tapasztalt éles fénnyel világítják meg a poszt-szovjet társadalmak traumáit, miközben rendkívül részletgazdag leírását adják az átélt eseményeknek.

"..Itt vagyunk Földünk egyik legérdekesebb pontján, amely számos irodalmi- és filmes alkotás ihletője. Több neve is van ennek a vidéknek: Tündérvölgy, Erdély, románul Transilvania, németül Siebenbürgen, melegül Ergay. Mai epizódunkban azt vizsgáljuk, hogyan élnek itt az úgynevezett melegek, más néven homoszexuálisok.."

Egy hajóút – hosszú utazás. Van idő mesélni, van idő játszani. Úgy tűnik, barátaink – a Mesélő, Dr. B., Czentovic a sakkvilágbajnok, és persze a skót bányamérnök, McConnor – pont ezt teszik.

„A vendégszöveg a színházban, ahol nemde nincs visszalapozgatás, még kevésbé fontos, mint a regényben. A vendégszöveg épp az idegensége által új tereket nyit, a szöveg és az olvasó pozícióját újra meg újra megremegteti, így persze jó, ha felismeri a néző, olvasó, de a remegés a fontos, az idegenség váratlansága a fontos, nem a műveltség. E szerző persze őszintén örül a művelt, finom klienseknek, de nincs tombolacukorka a jó válaszokért. Hacsak másképp nem dönt a Rendező.” Esterházy Péter

A B32 Galéria és Kultúrtér és az előadás csak védettségi igazolvánnyal rendelkező koronavírus ellen védett személyek és a felügyeletük alatt lévő kiskorúak számára látogatható. Megértésüket köszönjük!

Előadásunk hihetetlen kalandra, nagyszerű felüdülésre invitálja a nézőt: elkalauzolja a munkahelyére, egy ablaktalan irodába. Az ízléstelen nyakkendők, a görbe hátak és lapos seggek, a kornyadozó páfrányok, átláthatatlan excel táblázatok, az agyzsibbasztó kollégák és a mindent felőrlő hiábavalóság birodalmába. Az előadás a DEKK projekt része.

A közismert és megbecsült újságíró egy ajtó előtt áll. Keze a kilincs felé nyúl. Vajon mi hozta ide? Sosem szűnő férfiassága? Nosztalgia? Hiány? Az elszalasztott lehetőségek szelleme? Ebben a pillanatban nyomja le a kilincset.

Az előadás alapjául szolgáló 1982-es, Gothár Péter rendezte film ’63-ben játszódik Budapesten. A kettő között eltelt húsz év alatt mintha nem változott volna semmi. Mintha azóta sem változott volna semmi.

Misima Jukio (1925-1970) a 20. századi japán irodalom egyik legizgalmasabb, nyugaton is ismert alkotója. Drámáiban összeütköznek a nyugati és keleti értékek, középkori történetek hősei a második világháború utáni Japán utcáin találják magukat, miközben egyértelművé válik, hogy a hagyományos japán családmodell már a múlté.

Mészáros Piroska saját élményeit osztja meg arról, hogy milyen két lábbal a földön élni, és hogy hogyan találta meg a helyét színésznőként egy multinacionális cég call centerében.

Csokonai Színház – Füge Produkció PASS ANDREA: FINÁLÉ Tudatipari végjáték Hommage à Mark Fisher Ősbemutató