Összes kategória

Rudi van Dantzig / Toer van Schayk / Pjotr Iljics Csajkovszkij: A hattyúk tava Klasszikus balett négy felvonásban, három részben 0-99 éves korig ajánlott!

December eljövetele nemcsak a tartós hideg beköszöntét jelenti, hanem az ünnepi fényekbe öltöztetett utcákat, a karácsonyi vásárok forgatagát és a friss sült gesztenye illatát is. Elkezdődik a karácsonyi készülődés, melynek egyik elengedhetetlen eleme a Diótörő.

"Kippkopp a havas erdőben sétált, mikor odaröppent hozzá barátja, a cinke…" kezdődik Marék Veronika meséje egy egészen különleges napról, melyben a kis gesztenyefiú ellátogat a városba, hogy megtudja, miért nőtt fenyőfa egy házban, a szoba közepén. Kalandja során megismerkedik a kis Csillaggal, aki végigkalauzolja őt a díszbe öltözött fenyőfán, s végül megtudja ő is mi is az a Karácsony.

A Győri Balett bemutatója a világirodalom egyik leghíresebb románca, az Anna Karenina táncszínházi adaptációja lesz, melyet Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas koreográfus állít színpadra. A Tolsztoj klasszikus művén alapuló koreográfia középpontjában Anna, a tragikus sorsú asszony áll, az ő szenvedélyes szerelmét, vívódásait és anticipált bukását ülteti át együttesünk a tánc nyelvére.


balett egy részben A XIII. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó nyitó előadása A Carmina Burana megkerülhetetlen téma, nagy feladat, mégis vonzó kihívás egy koreográfusi pályán, mely előbb-utóbb bevonzza az alkotót. Orff kompozíciója egy magasabb régióba emeli a középkori diákdalokat. A zene magasztossága ihletet ad egy koreográfusi vallomásra. Az alkotó motiváló ereje az önsorsrontó és elgépiesedett világunk miatt érzett aggodalma az emberiségért, az emberségünkért, az erkölcsi megmaradásunkért, a lelki üdvünkért. Egyben az élet szentségét ünnepli, megcsillantva a reményt egy jobb jövőre.

Lev Tolsztoj: Anna Karenina Táncszínházi előadás Lev Tolsztoj regénye nyomán

A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét. Várunk mindenkit, aki maga is úgy érzi, fontos az, hogy a művészet eszközeivel neveljünk, aki szívesen énekel, bővíti a dalkincsét, vagy éppen önmaga bátortalan az éneklésben.

“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)

„Na, mi legyen?” Teszi fel a kérdést a főszereplő, Alex, egy messzemenőkig agresszív, manipulatív, ugyanakkor a klasszikus zene iránt rajongó és igen éles elméjű fiú, aki hétköznapjait alárendelt drúgjai (barátai) társaságában tölti. Együtt rabolnak, verekednek, nőket erőszakolnak meg… pusztán saját örömükre, mindenféle valós cél nélkül.

A Várkert Bazár egyedülálló, saját irodalmi táncprodukcióval jelentkezik, a Grecsó fivérek előadásában, Többet magunkról címmel. Az est különös átmenet az irodalmi pódiumest és a színházi, zenés, táncos előadás között.

A táncmű egyfajta sűrítmény, a Lorca mű olvasása után bennem kialakult érzések,gondolatok esszenciája, lenyomata. Nem a dráma történetét és karaktereit akarom megmutatni, hanem a bezártságból, az elfojtásokból adódó feszültséget, a vágyakozás erejéből táplálkozó egymás ellen fordulás természetét.

A meséket látványos díszlettel és jelmezekkel, a Müpa színpadtechnikáját kihasználva állították színpadra, a koreográfiákat a társulat táncművészei készítik, az előadás rendezője Bozsik Yvette.

Nonverbális fizikai bábszínház

Balett est két részben: 1) Eno Peci koreográfus az egyedüllét ellenszereként az ÖSSZETARTOZÁS-t hirdeti. 2) A szárnyalásról szól majd Lukács András ELVÁLÁS című balett műve.

Az előadás egyszerre játszódik a jelenben és a jövőben; szól a nagyvárosok forgatagában élő társadalmi rétegek közötti különbségekről, valamint az emberek érzelmei és érdekei közötti válaszfalakról is. A metropolisz átvitt értelemben maga az ember. Itt bontakoznak ki a gondolatai, az érzései, itt kapnak teret kapcsolatai.

A Virtus az első olyan magyar produkció, amely a kortárs tánc és az underground cirkuszi világ ötvözéséből született, lendületes zenével, a színházi tér számos síkját kihasználva, sajátosan magyar ízzel.

Két nép, a spanyol és a magyar vállalt végvár szerepet a keresztény Európa védelmében. A küzdelmek keserűsége és fájdalmaik nyomot hagytak kultúrájuk és művészetük minden területén. A szomorú balladáikból, ennek ellenére mindig a pozitív hitük emelkedik felszínre. Zenéjük és táncaik az életigenlésből fakadó megmaradás energiáit ébresztik a nézőben és hallgatóban egyaránt.

Táncjáték fúziós elemekkel a világ leghíresebb és legismertebb Mária-himnuszára, amelyet mintegy száz szerző zenésített meg az évszázadok során. A Sopron Balett előadásának különlegessége, hogy rajta keresztül a nyugati és a keleti kereszténység szemszögéből is rátekinthetünk a gyermeke elvesztése fölött érzett anyai fájdalom örök emberi mivoltára.

Mennyi repedés mindenben. Szétfutnak sugár irányba és keresztbe, egy pillanat se kell, hogy tovább szakadjon a kusza háló, szüntelen rianás az anyag fagyos belsejében.

Kedves Tofu P. Potter úr! Örömmel értesítjük, hogy Ön felvételt nyert a Kutya Művészeti Akadémiára. Mellékelve találja a szükséges könyvek és felszerelések listáját, amelyekre nem lesz szükség, mivel a kutyának csak az utasításokat kell követnie. A kiképzés azonnal kezdetét veszi. Sok szerencsét!

Az idő múlása és a kínos póz a harmóniát sugárzó pókerarcokat megtöri, a repedésekből feltör a düh, a szorongás, az erőszak, a szenvedély. Megkezdődik a masSACRE.

Fókuszban a fiatal alkotóművészek – Mozgásban az Imre Zoltán Program! Az új táncművészeti kezdeményezés célja a fiatal tehetségek támogatása és képzése mellett, a jövő nézőgenerációjának kinevelése is, melynek megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

A Homokrajzok első felvonása, a Félhomály a félelmeinkről és a démonjainkkal vívott harcról szól. A második, az Eltűnőben címet viselő költői hangvételű táncmű, az emberi kapcsolatok törékenységéről, sérülékenységéről szól. Az estet záró harmadik balett, a Homokrajzok költői képet rajzol az elmúlásról, miközben a táncosi lét tiszavirág életű mivoltáról szól.

Milonga del Angel keddenként...!

Volt egyszer egy király és volt annak egy nagyon szép lánya, Ibolya, meg egy második felesége, aki az ördöggel cimborált. A Rózsa és Ibolya egy izgalmas küzdelmekkel teli mese a szerelemről, a hatalomvágyról, az ördöggel cimboráló mostoha cselszövéseiről, aki emberfeletti akadályokat állít a szerelmesek elé, hogy szétválassza őket.

Bozsik Yvette Társulat: Antigoné