Összes kategória

Fókuszban a fiatal alkotóművészek – Mozgásban az Imre Zoltán Program! Az új táncművészeti kezdeményezés célja a fiatal tehetségek támogatása és képzése mellett, a jövő nézőgenerációjának kinevelése is, melynek megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

A produkció fókuszában egy széthulló család áll (gyerekeit egyedül nevelő anya, útkereső kamaszfiú, szkeptikus kamaszlány és távollevő apa) Az ő történetükön keresztül gondolkodunk közösen, a 12-14 éves résztvevőkkel arról, hogyan őrizze meg az emberségét (és a gyerekségét) valaki egy széthulló családban.

Válogatás a 17-19. századi báltermek népszerű társastáncaiból a Mare Temporis táncosaival. A klubban a Jane Austen könyveinek filmes feldolgozásaiból ismert, változatos térformákkal járt angol kontratáncok mellett terítékre kerül a 19. század elején népszerűvé váló waltz, polka és a quadrille is, azaz a négy pár által táncolt francia négyes.

Vajon van-e hatásunk mások életére? Hatalmunkban áll-e mások életét megváltoztatni? Van-e elég bátorságunk változtatni saját életünkön a kényszerű szembesülés után? Egyáltalán vezet-e ez bárhová, vagy minden csak törvényszerűen ismétli magát? Ezeket a kérdéseket feszegeti az előadás a moderntánc, a néptánc és a flamenco szenvedélyes őselemeit alapul véve.


balett egy részben A XIII. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó nyitó előadása A Carmina Burana megkerülhetetlen téma, nagy feladat, mégis vonzó kihívás egy koreográfusi pályán, mely előbb-utóbb bevonzza az alkotót. Orff kompozíciója egy magasabb régióba emeli a középkori diákdalokat. A zene magasztossága ihletet ad egy koreográfusi vallomásra. Az alkotó motiváló ereje az önsorsrontó és elgépiesedett világunk miatt érzett aggodalma az emberiségért, az emberségünkért, az erkölcsi megmaradásunkért, a lelki üdvünkért. Egyben az élet szentségét ünnepli, megcsillantva a reményt egy jobb jövőre.

Gyermektáncházba várjuk az érdeklődőket a Nemzeti Táncszínházban vasárnaponként 10.00-tól 12-ig. A programban moldvai és gyimesi népzene és néptáncok, énekes népi játékok, népmesék, a legkisebbek számára ölbeli játékok. Az esztendő menetét mondókákkal, a népszokások megelevenítésével követjük.

A Bozsik Yvette Társulat legújabb táncelőadása a humor, a groteszk, az abszurd, a színházi eszközök, a tánc és az akrobatika dinamikus váltakozására épül. A darabban szereplő táncművészek jól felismerhető, tipikus karaktereket ábrázolnak, akik valahol egy időben és térben találkoznak életükben először, majd elválnak útjaik.

Korábbi nagysikerű mesedarabjai után a Magyar Nemzeti Táncegyüttes újabb kalandra hívja a gyermekeket: ismét a magyar népmesék, népzenei- és néptánc kincsünk csodálatos világába kalauzolja közönségét.

„Na, mi legyen?” Teszi fel a kérdést a főszereplő, Alex, egy messzemenőkig agresszív, manipulatív, ugyanakkor a klasszikus zene iránt rajongó és igen éles elméjű fiú, aki hétköznapjait alárendelt drúgjai (barátai) társaságában tölti. Együtt rabolnak, verekednek, nőket erőszakolnak meg… pusztán saját örömükre, mindenféle valós cél nélkül.

A hullámok, melyeket hat ember belső monológjaként látunk, akiknek életük a gyermekkortól az öregségig összefonódik.

Volt egyszer egy király és volt annak egy nagyon szép lánya, Ibolya, meg egy második felesége, aki az ördöggel cimborált. A Rózsa és Ibolya egy izgalmas küzdelmekkel teli mese a szerelemről, a hatalomvágyról, az ördöggel cimboráló mostoha cselszövéseiről, aki emberfeletti akadályokat állít a szerelmesek elé, hogy szétválassza őket.

Csajkovszkij csodálatos zenéjére, Bozsik Yvette koreográfiájával, a mese fordulatos, humoros cselekményével, látványos díszlettel és szépséges jelmezekkel várja a gyerekközönséget az új táncbemutató.

“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)

A Győri Balett bemutatója a világirodalom egyik leghíresebb románca, az Anna Karenina táncszínházi adaptációja lesz, melyet Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas koreográfus állít színpadra. A Tolsztoj klasszikus művén alapuló koreográfia középpontjában Anna, a tragikus sorsú asszony áll, az ő szenvedélyes szerelmét, vívódásait és anticipált bukását ülteti át együttesünk a tánc nyelvére.

A koreográfus Noa Wertheim eredeti új alkotása az egyén teljesség utáni belső vágyakozása körül forog, míg az egzisztenciális társadalmi és spirituális világok töredezett valósága folyamatosan kihívások elé állítja. A One, One and One (Egy, egy és egy) előadás a belső és a külső világokat is magában foglalja, különös figyelemmel azokra a visszhangokra, mely különböző irányokból hatnak vissza, és egyidejűleg szimbolikus kapcsolatot létesít a „közel” és „távol”, az egyén maga és „a többiek” között.

Duda Éva előadásában égető társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet, merészen és őszintén. Az Utópia egy abszurd világ, tele önellentmondásos karakterrel, mértéktelenséggel, elfojtással és elnyomással.

Mi a tudat? Amikor egy gondolat eszünkbe jut, honnan érkezik? Sokféleképp érzékeljük a minket körülvevő világot, mégis nehezen találunk fogást azokon a dolgokon, melyeket nem tudunk szavakba önteni. Talán tartunk a felfoghatatlan káoszától.

A KA-F-KA az esztétikum, a mozdulat, a ritmus és a képek szempontjából Mehdi Farajpour leinkább önéletrajzi ihletésű munkája. Az előadást nézve az első eszünkbe ötlő kérdések: Mit mutathat nekünk egy kimerült test? Egy szédülő fejű táncos, húzódó izmokkal, kifogyva a levegőből, a fáradtságtól egyensúlyát vesztve – ez az első kép, ami a KA-F-KA előadáson fogad bennünket.

A DE-SET előadás Michal és Nastja alkotó utazásának tizedik évfordulóját fémjelzi. A tánc, az élő zene és az attraktív vizualitás összefonódásában jelen van néhány motívum korábbi előadásaikból, melyek amellett, hogy élénk érdeklődést mutatnak az ember intim és társas lényege iránt, a nő és férfi közötti viszonylatok archetipikus problémáit is tematizálják, illetve azt az energiát, mely a kapcsolatokat működteti.

Tolsztoj 1872-ben szemtanúja volt, amikor egy fiatal nő, féltékenységi rohamában egy tehervonat elé vetette magát. Az írót a halott, összeroncsolt nő látványa sokáig nyomasztotta. Tizenegyszer dolgozta át a művét, mire megszületett a végső változat, mely Annát az irodalom legnagyobb hősnői közé emelte.

Bittner Meenakshi Dóra Bharatanatyam és Fülöp Csaba József Flamenco táncelőadása.

A táncelőadás Afonso Cruz emblematikus regényétől kölcsönözi címét, de csak annyiban merít ihletet a szépirodalmi műből, amennyire az metaforaként megidézi Oskar Kokoschka Alma Mahlerről készített, életnagyságú bábujának extravagáns történetét.

A meséket látványos díszlettel és jelmezekkel, a Müpa színpadtechnikáját kihasználva állították színpadra, a koreográfiákat a társulat táncművészei készítik, az előadás rendezője Bozsik Yvette.