Musik

Gryllus Vilmos családi koncert - Téli daloskönyv

Az Adventi kalandok a korábbiakhoz hasonlóan izgalmas felállásban ezúttal kifejezetten a közelgő ünnepre összpontosít: a karácsonyt megelőző hetek népi és urbánus szokásait sok-sok játékkal, fülbemászó dallamokkal, az ifjú közönség aktív közreműködésére számító kezdeményezéssel meséli el Bíró Eszter és együttese, miközben az énekesnő kedves témái, az idő múlása és a betűk jelentése is szóba kerülnek.

Világsztárok 2025. december 6-án, 18 órától a KMO színpadán!
Roby Lakatos a világhírű hegedűművész a Gypsy Jazz Band formációval koncertezik december 6-án a KMO Művelődési Központban. Az együttes rendszeresen invitál előadásaira vendégművészt - ezúttal az ikonikus énekes, Charlie csatlakozik hozzájuk.

Yury Martynov – fortepiano

Világraszóló

Gryllus Vilmos Mikulás váró családi koncertje 9:30 és 12:00 órakor

Belépés egy éves kor alatt ingyenes.

Hangzó festmények? Képtelenség! Hiszen a képeket nézzük, a zenéket hallgatjuk. De nem Muszorgszkijnál, aki festő barátja képeit zenésítette meg. És bármilyen hihetetlen, megfelelő zenei karakterekkel nemcsak a képen látható személy vagy helyszín ültethető át zongorára, de a festmény stílusa, színvilága, mérete is.

Ne hagyja ki a romantikával és eleganciával teli estét, amelyen a népszerű Bridgerton-sorozat legismertebb dallamai és dalai csendülnek fel.

A dallamok és ritmusok minden zeneműben hangulatot teremtenek. Ha azonban ismétlődnek ezek a zenei eszközök, képekké, szereplőkké változnak, jelenetekké alakulnak és történetet mesélnek. Fülei Balázs Liszt-díjas zongoraművész különleges műsorában a történetek láncolattá szövődnek.

A magyar Korossy- és a lengyel NeoQuartet munkásságát a művészek fiatal kora ellenére már számos díj és versenyeredmény fémjelzi. A két együttes nemcsak a klasszikus, hanem a modern kvartettrepertoár irányába is elkötelezett. Zeneakadémiai programjuk a 20. és 21. századi zeneirodalom izgalmas és sokszínű világába nyújt betekintést.

Műsor:
Sosztakovics: I. (a-moll) hegedűverseny, op. 77
Beethoven: III. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia, op. 55

Grandioso IV./2.

Az ünnepek közeledtével meg-meg állunk egy pillanatra, díszbe öltöztetjük a lelkünket, egyre gyakrabban jut eszünkbe, vagy csendül fel a rádióban néhány ismerős dallam, ami kihagyhatatlanul elhangzik az ünnepi asztal mellett az esztendő ezen szakaszában.

Ella Smith – szoprán
Thurnay Viola – alt
Megyesi Zoltán – tenor
Melkovics Zoltán – basszus
Purcell Kórus
Orfeo Zenekar (korhű hangszereken)
Vezényel: Vashegyi György

„A legnagyobb nevű külföldi zongorista sem kelt nagyobb érdeklődést, mint Ránki Dezső” – írta 1970-ben a zenekritikus Pernye András a zongoraművész első önálló zeneakadémiai estjéről. Ránki „szokatlanul és csodálatra méltóan perfekt zongorista. Rendkívüli biztonsággal birtokolja és közvetíti a zenei anyagot

Korosztály: 0-3 év

Szeretve mind a vérpadig – akár ez is lehetne a címe Umberto Giordano operájának, amelyben nagy történelmi tablót, a halállal is dacoló szerelmet, s nem mellesleg három ragyogó főszerepet egyaránt lelhetünk.

Szeretve mind a vérpadig – akár ez is lehetne a címe Umberto Giordano operájának, amelyben nagy történelmi tablót, a halállal is dacoló szerelmet, s nem mellesleg három ragyogó főszerepet egyaránt lelhetünk.

A Zeneakadémia hallgatóiból alakult Mikrokozmosz Trió már több mint két éve koncertezik, előadásukban most három ritkán játszott művet hallhatunk. Leoš Janáček morva zeneszerző sok tekintetben megelőzte a korát. Életpályája több ponton is rokonságot mutat Bartókéval – bár Janáček majdnem két generációval idősebb volt –: zenéjében jelentős szerep jut a morva népzenei elemeknek, melyek egyre elhomályosodó tonalitással párosulnak

A több száz gyertya fénye varázslatos koncerthangulatot teremt. Az egyedülálló vonósnégyes által előadott program a népszerű sorozat zenéiből ad válogatást, amelyet klasszikus művek és modern popdallamok ihlettek, és amelyek világszerte elnyerték a közönség szívét.

Koncert harmadik advent vasárnapon.
A Liszt Ferenc Kamarazenekar jó érzékkel, arányosan válogatott műsorai a klasszikus zene legbecsesebb alkotásainak minőségi interpretációját ígérik.

A harmincas generáció két átütő tehetségű képviselője, az orgonista Tabajdi Ádám és a trombitás Pálfalvi Tamás mindketten hangszerük legsikeresebb művészei közé tartoznak. A műsor csupa változatosság és szépség.

Kodály Zoltán és a Zeneakadémia kapcsolata szoros és meghatározó volt, mind Kodály életére, mind a Zeneakadémia fejlődésére nézve. Kodály a Zeneakadémián tanult, ahol Hans Koessler volt a zeneszerzéstanára. 1907-től kezdve közel öt évtizeden át tanított egykori alma materében többek között zeneelméletet, zeneszerzést, illetve népzenét. Kodály rövid ideig a Zeneakadémia aligazgatója,

A Zeneakadémia hallgatóiból alakult trió minden ízében romantikus repertoárt tűzött műsorára. A koncert első felében két olyan alkotást hallhat a közönség, amelyet szerzőjük harmincesztendős korában írt. Schubert halála előtt egy évvel komponálta az Esz-dúr notturnót, mely feltehetően eredetileg a B-dúr zongoratrió lassú tétele volt, de abban a szerző a kiadó kérésére a ma ismert lassú tételre cserélte.

Mi lehetne szebb hangzó ajándék egy héttel karácsony előtt, mint egy Magyarországon ismeretlen, háromrészes oratórium, amely éppen Jézus életének kevéssé taglalt szakaszáról, a Megváltó gyermekkoráról szól?

Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett be a helyi hagyományok, illetve az országba bejutott francia és olasz zene fúziója, amely egy sajátos, sokszínű és gazdag angol barokk stílus létrejöttét eredményezte. Ennek a zenei áramlatnak a legfőbb képviselői John Blow, illetve a tragikusan rövid életű tanítványa, Henry Purcell voltak.

„A francia klasszikusok közül legjobban Couperin felel meg temperamentumomnak” – nyilatkozta Ravel 1924-ben. A francia barokk zene emléke előtt hódoló zongoraműve, a Le tombeau du Couperin 1914 ás 1917 között született, zenekari átirata pedig 1919-ben. A kompozíció meglepően hamar eljutott Magyarországra, először 1922-ben, a Svéd Királyi Balett vendégjátéknak zenéjeként szólalt meg, az eredeti zongoraaverzió pedig éppen 100 éve, 1925-ben.