Festival

XI. Kaposvári ASSITEJ Nemzetközi Gyermek – és Ifjúsági Színházi Biennálé

2024.május 6-10.

XI. Kaposvári ASSITEJ Nemzetközi Gyermek – és Ifjúsági Színházi Biennálé

2024.május 6-10.

XI. Kaposvári ASSITEJ Nemzetközi Gyermek – és Ifjúsági Színházi Biennálé

2024.május 6-10.

XI. Kaposvári ASSITEJ Nemzetközi Gyermek – és Ifjúsági Színházi Biennálé

2024.május 6-10.

XI. Kaposvári ASSITEJ Nemzetközi Gyermek – és Ifjúsági Színházi Biennálé

2024.május 6-10.

XI. Kaposvári ASSITEJ Nemzetközi Gyermek – és Ifjúsági Színházi Biennálé

2024.május 6-10.

XI. Kaposvári ASSITEJ Nemzetközi Gyermek – és Ifjúsági Színházi Biennálé

2024.május 6-10.

XI. Kaposvári ASSITEJ Nemzetközi Gyermek – és Ifjúsági Színházi Biennálé 2024.május 6-10.

XI. Kaposvári ASSITEJ Nemzetközi Gyermek – és Ifjúsági Színházi Biennálé

2024.május 6-10.

XI. Kaposvári ASSITEJ Nemzetközi Gyermek – és Ifjúsági Színházi Biennálé 2024.május 6-10.

Május 18-án szombaton Győrszentivánra érkezik a Boney M. és Liz Mitchell.

Május 18-án szombaton Győrszentivánra érkezik a Boney M. és Liz Mitchell.
Május 19-én vasárnap Győrszentivánra érkezik Manuel!

Május 19-én vasárnap Győrszentivánra érkezik Manuel!
Élőzenekaros koncertet ad a fiatalok nagy kedvence.

Vár egy nap, ami utat mutat egy egészségtudatosabb és teljesebb élet felé, hogy szabadon megélhesd a jelen pillanatait.
A változásban Palya Bea és Laár András is segít!
Ezen kívül vásárral, gyerekprogramokkal és sok-sok izgalmas előadással várunk!
Jógázz, mozogj, tanulj, változz!
A Változás Napja Dunaalmáson, május 25-én!
A jegyvásárlással egybekötve, elővásárlással tudnak ebédet rendelni, az ÉtkeZen mesteri vegakonyhától. Díját itt tudják rendezni a jegy.hu-n, a kész ebédet pedig a rendezvényen, a sorszámozott jeggyel tudják átvenni.
Az ebéd külön nem vásárolható meg, kizárólag jegyvásárlás után lehet, a jegy(ek) mellé választani.
Az ebédről további információk:
https://www.jegy.hu/program/a-valtozas-napja-buddha-tal-161671#programInfoTabAnchor
Miután megnézte az ebéd leírását, kérem navigáljon ide vissza a böngészőben és kezdje el a jegyvásárlást, majd válassza ki, mennyi ebédet kér a jegy(ek) mellé.

A rendező szavai

Az előadás szövegének 80 százaléka Végel László tollából került ki. Gyarmati Kata és én megérzéseink alapján választottuk ki a regényből a 20. század történéseire vonatkozó legjelentősebb részleteket, azokat a momentumokat, amelyek Neoplanta más aspektusát mutatják meg. A legfontosabb az volt, hogy rávilágítsunk azokra a problémákra, amelyek általában Újvidékhez és Vajdasághoz kötődnek: a multikulturális közösséghez való viszonyulásra, a nemzeti, többségi és kisebbségi, akár szexuális, értelmiségi, vagy művészi orientációk közötti különféle eltérésekben és az ezzel való szembesülésben találhatók. Esetünkben nem csupán a regény újrakomponálásáról van szó, hanem egy másfajta szerkesztésről is, ami lehetővé teszi, hogy új színpadi történések szülessenek, ez pedig teret nyit a közönséggel való értekezésre. A Neoplanta című előadás állandóan komuniklál majd az újvidékiekkel.

Én személyesen több szakaszbam éltem meg Újvidéket... Valamikor a kilencvenes években magányos egyetemistaként, amikor nekem Újvidék Saigonra hasonlított, tele katonákkal, az akkori eseményekkel. Később, amikor ismét találkoztam vele, arra kérleltem ezt a várost, hogy fogadjon be, hogy hozzunk létre valamilyen pozitív kapcsolatot. Mind hordozunk magunkban valamiféle fogalmakat, pozitív előítéleteket, amelyek a korábbi idők során keletkeztek, és nehezen fogadjuk el, hogy a magunkban ápolt kép egy korábbi élményanyag képe, és hogy a városról alkotott korábbi elképzelés többé már nem létezik. Illetve csak nyomokban. Egyrészt már az újabb uralkodó felfogás a meghatározó, persze nem csak az új politikai felfogásokra gondolok. Másrészt előrelépni csak azok az emberek tudnak, akik képesek szembesülni a valósággal, esetünkben a városunk valóságával. Az előadás azonban nem csak a városról szól, illetve nem csak Végel regénye alapján mesél a történelem egy részletéről. Egy más mese is rejlik már benne, amely serkenti az ember létezését szolgáló újabb térség kialakulását. Mi ezt a térséget multikulturális közegként ismerjük, de ideje, hogy megismerkedjünk azzal a képpel is, amely nem ezt a multikulturalitást mutatja. Olykor eldicsekszünk a multikulturalizmus és az interkulturalitás fogalmaival, ha mondjuk ezekre a fogalmakra van szükségünk - például az EU-val kapcsolatban. De, ha az igazi Újvidékről akarunk beszélni, azonnal felmerül a kérdés: melyik is az az igazi Újvidék. Ezek azok a pokoli körök, melyeket meg kell járni… Körülöttünk, bennünk és az igazság érzéséhez viszonyítva. Igen, ezzel kell foglalkozni még akkor is, ha nem kellemes. Nem hivatkozhatunk örökkön azoknak az embereknek a felelősségére, akik ebben a romantikus kapcsolatban vannak Újvidékkel.

Ön vajon végiggondolta már, mi lenne, ha egyszer ötös találata lenne a lottón (vagy a sportkán)? El tudja képzelni, mit tenne, ha az ölébe hullana 2 millió euró? Úgy tenne, mintha mi sem történt volna, s szép csöndben újrarendezné az életét, vagy másnap felmondva, hátrahagyva mindent új életet kezdene?

Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is.

Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.

Minden ember esendő, törékeny és tökéletlen. De mi ezzel nem tanulunk meg együttélni, inkább minden erőnkkel és mindenek felett elfedjük álmokkal, önbecsapással, vagy elfedi nekünk, helyettünk a média, amiben minden könnyednek, szépnek és gördülékenynek látszik az életben. Tennessee Williams műveinek fő témája az örökérvényű, ma is aktuális: a hamis vagy igaz álmokkal, vágyakkal és a gyöngeséggel terhes emberek vívódása szemben a céltudatosan törekvők elérhetetlen társadalmával.
Laura egyetlen mentsvára a sivár valóság ellen az apró, csillogó, törékeny üvegfiguráinak gyűjteménye. A külvilággal nehezen teremt kapcsolatot, ahogyan anyja, Amanda és testvére, Tom is egyre többször az emlékek, az álmok és a nyomorúságos valóság kereszttüzébe kerül. Illúziókkal teli életüket felkavarja, amikor Tom meghívja egyik munkatársát, Jimet, a gimnázium egykori sztárját, akibe Laura titkon szerelmes volt.
A világhírű amerikai drámaíró a négyszereplős művét memory playként (emlék-játékként) definiálja. A gyónásos-vallomásos történetbe Tom Wingfield visszaemlékezésén keresztül lépünk be, akit kezelhetünk Williams darabbéli alteregójának is akár: neveik kezdőbetűi megegyeznek, a drámaírót eredetileg Thomas Lanier Williamsnek hívták.
Tennessee Williams a színészi jutalomjátékokat kínáló Üvegfigurákkal aratta első nagy színházi sikerét, és az 1945-ös bemutató után elnyerte a New York-i Színikritikusok Körének díját (New York Drama Critics Circle Award). A darab alapján filmadaptációk születettek, és olyan híres színésznők játszották el Amandát színpadon és filmvásznon, mint Katharine Hepburn, Jessica Lange és Sally Field.

Jazz, bor, kulináris élmények a Margitszigeti Színházban a Víztorony udvarán!

Két utcazenész pakolászik egy parkban. Közvetlenül egy pad mellett állítják fel hangszereiket. Aztán elkezdenek játszani. Négy barát csatlakozik hozzájuk, akik évtizedek óta újra és újra ott találkoznak és ma ismét ott vannak, hogy visszatekintsenek a múltra, élvezzék a jelent és álmodozzanak a jövőről.

Mert hogyan is lehetne jobb a barátságot ünnepelni, mint zenével?

„Ne tégy rosszat, hátha nincs Isten, aki megbocsássa.” (Szép Ernő)

Mag és Maureen. Anya és lánya. Egy asszony és egy negyvenes vénlány. Valahol Írországban, avagy bárhol a világon, túl a végeken. Ahonnan elmegy mindenki. Angliába, Amerikába, akárhová.
Itt bármiféle szerelem vagy emberi kapcsolódás reménye veszélybe sodorhatja anya és lánya gyűlölettel terhes, végzetes magányt oldó együttlétét. Életekről döntő üzenetek és levelek lelik halálukat itt. Közben megy a tévé. És a falak mögött zajlik a kopár, történések nélküli vegetáció morbid izgalma. Majd a tragédiába torkolló kegyetlenség.
Két élet, amely örökre egybefonódott. Egymásnak gátjai, mégsem létezhetnek egymás nélkül. Akkor hát mi legyen?