Összes kategória

Három házaspár. Két hely. Két idő. Eközött kell ugrálni, különben baj lesz. Frank a főnöke Bob-nak és William-nek. Bob-nak viszonya van Frank feleségével, és állandó vitái a sajátjával. William felesége viszont ok nélkül gyanakszik, hogy férje megcsalja.

Egy mai kispolgár története, aki súlyos anyagi gondokkal küzd, aki belemegy, hogy szerepeljen egy valóság Shaw-ban. Felszerelnek húsz rejtett kamerát a lakásában. Felteszik az internetre, és húsz millió ember nézi éjjel-nappal. Elhiszi, hogy egy hónap alatt megkeresheti a pénzt, amivel tartozik. De nem tudja mire vállalkozott… És elszabadul a pokol!!

Csehov összes művében tetten érhető az író mély emberismerete és utánozhatatlan humora. A Sirályban mindenki olyasvalakibe szerelmes, aki nem viszonozza az érzéseit. Mindenki nyomorult, cipeli magában a viszonzatlan szerelmet, a meg nem értettséget és a magányt.

Ebben a történetben szinte minden szereplő egy elnyomott vagy tiltott vággyal, érzéssel lép be az erdőbe, ezek a vágyak szabadulnak fel vagy szabadítja fel őket a kábulat, a varázslat. A képzeletünk és a félelmeink ébrednek fel ebben az álomvilágban, hiszen az ember hihetetlenül bonyolult lény, egyszerre van jelen bennünk a teremtő isten és a pusztítani képes démon.

A nagy mulattató, Woody Allen komédiájában két pár kénytelen szembenézni házasságának állapotával. Melyik döntés jelenti a jó megoldást? Egyáltalán létezik mindenki számára jó megoldás? Röhejes helyzetekbe tudjuk hozni magunkat, annyi biztos...

Ki ne ismerné a kedves Nagy Horgászt és állandó partnerét, sporttársát, a kekec Főkukacot? Most történeteik fordulatos, kacagtató és tanulságos kalandokon át színpadi feldolgozásban is újraélhetőek.

Egy pincérnő és egy szakács. Frankie és Johnny. És bár nem lehet csak azért járni valakivel, mert van egy ilyen dal, ők kölcsönösen kinézik egymást maguknak az étteremben. A félszeg, mégis kitartó munkahelyi flörtből idővel mozi és vacsora, végül egy szenvedélyes éjszaka lesz, ezzel pedig kezdetét veszi egy hajnalig tartó, sziporkázóan mulatságos és kíméletlenül őszinte huzavona.

Moliére egyik utolsó darabja a Scapin furfangjai rendkívül lendületes és sziporkázó mű. A nyelvi leleményen túl, amit Karinthy Ferenc fordításában élvezhetünk, természetesen a helyzetkomikumnak is nagy szerepe van. Nem beszélve arról, hogy a kisebb-nagyobb emberi hibák milyen remek lehetőségeket adnak a játéknak és a furfangok kieszelésének.

A bohózat: a tragédia fonákja. Arról mesél, könnyekig nevettetően, amilyennek látszik az ember, és amilyennek látszani szeretne. Szerencsére ezek nem mi vagyunk – csak a többiek.

Moravetz Levente briliáns humorú darabja, az Őrületek tornya tulajdonképpen Shakespeare Tévedések vígjátékának a mai magyar változata ugyanazokkal a szerepcserékkel, és félreértésekkel. Két óra önfeledt nevetésre és kiváló színészi teljesítményekre számíthatunk Háda János rendezésében.

Gyurkovics Tibor 1972-ben írt, fekete humorú sikerdarabja, a Nagyvizit egy kórház sebészetének négyágyas kórtermében játszódik, ahol ki-ki vérmérsékletétől és lelkiállapotától függően viseli el azt, amit a sors és a kórházi személyzet kiosztott rá...

Interaktív párkapcsolati est humorral és rögtönzéssel.

Az őszinteséggel nem árt vigyázni. Főleg a házasságban. Vegyük például Maxime és Jeanne esetét, Vagyis a Mesterhármas alapproblémáját. Néhány évnyi boldog közös élet után egyszer csak a férjnek eszébe jut,hogy itt az ideje bevallani néhány félrelépését…Nem nagy ügy,ilyesmi minden párkapcsolatban előfordul – a felesége pedig könnyelműen lépre megy… És ezzel elindítja a kölcsönös gyanúsítgatások, a féltékenykedések lavináját! Tudjuk jól, egyetlen hazugság sincs következmények nélkül, mint ahogy egyetlen igazság sem teljesen veszélytelen. A bizalom egyszerre illúzióvá foszlik. Márpedig a házasságban nélkülözhetetlen az illúzió…

Az Illatszertár 1937-ben debütált Magyarországon. A szerző aztán vitte magával Amerikába is, ahova 1938-ban távozott. Darabját kint többször is megfilmesítették, 1963-ban musical is készült belőle.

Ideális színházi felállás: hét nő és egyetlen férfi egy stúdió előadásban, Gyurkovics Tibor szarkasztikus humorral átitatott darabja.

Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a címszerepet alakító Molière a színpadon rosszul lesz, és még aznap meghal.

Gyurkovics Tibor 1972-ben írt, fekete humorú sikerdarabja, a Nagyvizit egy kórház sebészetének négyágyas kórtermében játszódik, ahol ki-ki vérmérsékletétől és lelkiállapotától függően viseli el azt, amit a sors és a kórházi személyzet kiosztott rá...

A nagyszüleink, dédszüleink világát megidéző történetben, a szerelemért vállalt, ártatlannak tűnő, kis hazugság végül, számtalan apró fordulat után, feloldódik a megtalált boldogságban, két kereső fiatal életét összekötve. Az események szálait a komédiákból jól ismert archetípusok szövik mókásan, kedvesen, színesen, Márkus Alfréd kiváló zenéivel.

Bertrand Barnier, a gazdag párizsi szappan gyáros élete egy hétköznapinak tűnő reggelen teljesen megváltozik. Mindazok, akik fél 9 és déli 12 között meglátogatják - a fiatal könyvelő, a mumpszos masszőr, a lánya, aki valójában nem is a lánya, vagyis tulajdonképpen igen, de mégse...

Nincs olyan ember, aki ne játszana el a gondolattal, mi lett volna belőle, ha valami vagy ha minden másképp alakul az életében. Az előadás alkotói ezúttal ezt a játékot veszik komolyan és ezen keresztül vallanak magukról, tévedéseikről és vágyaikról. Öt fiktív élettörténet jelenik meg, és ezekben találkoznak egymással az alkotók valós vagy elképzelt alteregói.

Az Andersen nyomán íródott zenés mesejáték, finom humorral, Bolba Tamás zeneszerző fülbemászó dallamaival és mesebeli színpadképeivel hódít színházunkban kicsik és nagyok körében egyaránt.

A Sári bíró Móricz Zsigmond első színműve, ami műfaját tekintve vígjáték, de minden látszólagos kedélyessége ellenére, túlmutat a népszínművek idilli faluábrázolásán, humora szatirikus, társadalombírálata Móricz finom valóságérzékét mutatja.

„Bemutatkozhatunk álnéven is” avagy hányan rejtőznek egy név alatt?

Az ünnepelt színész házaspár szalonjában vagyunk. A férj, az országos hírű Színész barátjának, a Kritikusnak arról panaszkodik, hogy félti a házasságát; fél év nász után talán már meg is unta őt a felesége, a Színésznő – sőt, lehet, hogy az asszony már ki is szeretett belőle. Ilyenkor egy férfinek lépnie kell: vissza kell hódítania a feleségét.

„A temetők tele vannak nélkülözhetetlennek hitt emberekkel.”

Egy magas állású főtisztviselő éppen tizedik házassági évfordulójának megünneplésére készül, ahol szigorú erkölcsű apósát és anyósát látják vendégül. A családi idillt egy jó barát rossz hírrel zavarja meg: váratlan vendég érkezésére hívja fel barátja figyelmét, aki nem más, mint hősünk családja elől eltitkolt gyermeke…

A kegyelmesasszony portréja egy könnyed, franciás vígjáték nagyon is magyar jellegzetességekkel röpíti a közönséget a 20-30-as évek világába a némafilmek burleszk elemeivel.

Pesti zsidó sanzon-világ - zenés játék Zsidó szerzők kuplékkal és sanzonokkal színesitett történetei

Színházunk közkívánatra bemutatja a legmeghatóbb és legmulatságosabb komédiát, amit két nyolcvanéves norvég néniről valaha írtak.

zenés játék

Három szereplő különös sorsát ismerhetik meg a nézők. A történetben harminc év után találkozik két régi iskolatárs. Miltnek jól megy sora, nagymenő, sikeres, nős ember. Harry viszont egész idő alatt hiába kereste az élete értelmét. Ezért épp a folyóba készül vetni magát.